Gyermekorvos díszpolgár Nagytétényből

Dr. Gömöry Géza gyermekorvost választották idén a kerület díszpolgárává. Az új díszpolgárral a munkájáról, a nevéhez is fűződő babaúszásról és a nagytétényi ólommérgezésről is beszélgettünk.

– A kitüntetés átvételekor mi jutott először az eszébe?

– Az első, a XXII. kerülethez fűződő élményem, ahogy apámmal leszálltunk a HÉV-ről, elgyalogoltunk a hizlaldáig és horgásztunk a Dunában. Meg természetesen a kerületi orvosként eltöltött negyvenöt év.

– Nyugdíjasként is praktizál?

– Inkább csak praktizálgatok, a gyerekorvosokat helyettesítem a kerületben, de a lábam állapotára hivatkozva egyre ritkábban veszik igénybe szolgálataimat, pedig ez egyáltalán nem akadályoz engem a gyógyításban.

– Jelentős szerepe volt a nagytétényi Metallochemia-telep környezetszennyezésének feltárásában, majd részt vett a terület rehabilitációjában is.

– Nagytétényben nemegyszer szürkés por, „ólom-oxid-eső” hullott a szabadban játszó gyerekekre. A vizeletvizsgálatok nagyon rossz eredményeket mutattak, harminchatan kórházba is kerültek ólommérgezéssel. A zárójelentésükbe azonban nem mérgezést írtak, hanem „fokozott ólomexpozíciót”. Sajnos kontrollcsoport hiányában nem tudtam bebizonyítani, milyen veszélyes környezetben élnek ezek a gyerekek, de ekkor már a környezetvédők is nagyon mozgolódtak, és velük együtt sikerült a figyelmet ráirányítani a gyár által okozott szennyezésre. A Nagytétényi Ember- és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület tagjaként is igyekeztem javítani a nagytétényi emberek életminőségén.

– Rengeteg civil szervezetet támogatott, a Hófehér Fóka a Gyermekekért Alapítványnak pedig még ma is elnöke. Hogyan került kapcsolatba az uszodával?

– Amint megszereztem a segédedzői képesítést, foglalkozni kezdtem az asztmás gyermekek úszásoktatásával. Utána jött a babaúszás, amely ma is a kedvencem. A hatvanas években olvastam erről először, annak ellenére, hogy az alapjául szolgáló búvárreflex működését már 1936-ban leírták. Ez a veleszületett reflex egy védekező reakció, amely megakadályozza a méhen belüli magzatvíz belégzését, ezért a babák biztonságban vannak a víz alatt. Ezt felhasználva kísérletezett uszodai körülmények között saját gyerekeikkel egy ausztrál házaspár. Mi is így kezdtük 1986-ban Karsay Ferivel. Felesége legnagyobb rémületére először a saját gyerekeket „szórtuk be” a vízbe, majd később az ismerős családokét is. Hetente három foglalkozást tartottunk, és ez nagyon eredményes volt. Egy év múlva azután uszodai körülmények között, Magyarországon elsőként elkezdtük oktatni a csecsemőúszást.

– Miért előnyös ez a pici gyerekeknek?

– Száz százalékig igaz a mondás, hogy „ép testben ép lélek”. A babaúszás nemcsak a mozgás-, hanem az idegrendszeri és értelmi fejlődésre is hatással van. Késő óvodás korban felfedezni, hogy másképpen „működik” a gyerek, mint kellene, mert akkor már gyógyításra szorul. Ezzel a mozgásformával azonban gyönyörűen rendbe lehet hozni a kisebb, rejtett rendellenességeket, ezért, ha többé-kevésbé kötelező lenne a csecsemőúszás, sok betegség megelőzhető lenne. 

(Tamás Angéla)