Gyógyítás a teljesség figyelembevételével - Videóval frissítve!
Példaértékű, folyamatosan magas színvonalon végzett egészségügyi munkája elismeréseként Guller Zoltán a Kerület Napján Dr. Bálint Béla-díjat kapott. A több szakvizsgával rendelkező orvos kivonuló mentőorvosként kezdte pályafutását, majd kórházban dolgozott mint belgyógyász. Jelenleg a Magasház utcai rendelőben háziorvos, akinek járványügyi munkáját egy évvel ezelőtt a Szent Imre kórház ünnepségén méltatták a Köszönet a hősöknek! címmel megrendezett eseményen.
– Hol tart a praxisa a koronavírus elleni védekezésben?
– Közel kétezren tartoznak a körzetembe. Rendelőm a József Attila (korábbi nevén Kísérleti – a szerk.) lakótelep közepén található, ahol sok az idős ember, nagyjából ezerkétszázan hatvan év felettiek. Elég nagy számban oltottunk a rendelőben vagy küldtük az embereket oltópontokra, több hete azonban egyénileg regisztrálnak és oltatják magukat, ezért pontos számot nem tudok mondani arról, hogy állunk. Az utolsó lista, amelyben a körzetembe tartozó összes beoltott szerepel, júniusban érkezett, annak alapján nálunk a leginkább veszélyeztetett korosztály kilencven százaléka kapott már oltást, a védettségükről azonban nincs adatom.
– Augusztus elsején elkezdődött Magyarországon a Covid-19 elleni harmadik oltás beadása. Kit oltanak és milyen vakcinával?
– A harmadik oltásra mindenki jogosult, aki a másodikat több mint négy hónapja felvette. Arra kérem a pácienseimet, hogy nálam jelentkezzenek, ha harmadik oltást szeretnének, mert akkor igazolást adunk arról, mikor kapták meg az első két oltást (alapimmunizáció) és beleírjuk, melyik oltóanyagot ajánlom harmadikként. Utána a pácienseimet az egészségi állapotuktól és koruktól függően vagy oltópontra irányítom, vagy megszervezem a beoltásukat a rendelőmben. Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) szakmai állásfoglalása szerint a speciális védettség kialakítása érdekében harmadik oltásként az első kettőtől eltérő, más típusú vakcina a javasolt. Körzetemben a protokollt követve elsősorban a hatvan év feletti, krónikus betegségben szenvedő (szív-, érrendszeri, cukor-, anyagcsere- és daganatos betegek) és immunhiányos pácienseimet fogom harmadik oltásra buzdítani, valamint ebből a korosztályból azokat, akiket Sinopharmmal immunizáltunk. A legfontosabb teendő azonban most az, hogy az eddig be nem oltott hatvan év felettiek megkapják az első oltásukat.
– Infektológus, azaz a fertőző betegségek szakembere. Háziorvosként milyen kórokozók ellen kell harcolnia?
– Legsűrűbben a cseppfertőzéssel terjedő légúti eseteket kezeljük, például a tüdőgyulladást, amelyre nyáron különösen nagy gondot kell fordítanunk. Nem mindegy, hogy a „klasszikus” vagy a klímák okozta megbetegedéssel állunk szemben, mert más-más gyógyszerrel gyógyíthatók. Viszonylag gyakori az emlékeztető tetanuszoltás beadása sérülés vagy állatharapás után, valamint a kullancs elleni védőoltás, illetve csípés is egyre elterjedtebb. A bakteriális fertőzések közül az orbánccal is találkozunk, de előfordul a vírus okozta övsömör is, amelyért ugyanaz a kórokozó a felelős, mint a bárányhimlőért.
– Mikor döntötte el, hogy az emberek gyógyítására teszi fel az életét?
– Másodikos gimnazista voltam, amikor Szent-györgyi Albert 1973-ban Magyarországra látogatott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadására. A televízióban interjút készítettek vele. Hallgattam, ahogy beszél, és olyan hasznosnak és érdekesnek tűnt ez a tudomány, hogy elhatároztam, orvos leszek. Még a mai napig őrzöm azt a bakelitlemezt, amelyen a Szent-györgyi professzorral készült interjú hallható, és soha nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam.
– Két szakterületen is gyakorolta hivatását, mielőtt háziorvos lett.
– Négy évig főállású mentőorvosként dolgoztam, de már hatodévesen is elláthattam a szolgálatot, mert korábban elvégeztem egy egyéves tanfolyamot, amelynek végén mentőtiszti vizsgát tettem. Nagyon sokat tanultam a mentős időszakban. A belgyógyász szakvizsga letétele után egy ideig kórházban dolgoztam. Ma már a praxis és a magánrendelő mellett a kórházi munka nem fér bele az időmbe, pedig hetente egyszer-kétszer szívesen végezném most is.
– Kínai orvoslással is foglalkozik. Munkája során a nyugati gyógymódokat vagy a keleti gyógyítást részesíti előnyben?
– Belgyógyászként és háziorvosként is feladatom, hogy az egész embert vizsgáljam és kezeljem, akármilyen betegséggel is jön hozzám. A háziorvosi rendelőben is holisztikus szemlélettel (az embert egészében, testi, szellemi, érzelmi egységben vizsgáló beállítottság – a szerk.) tekintek a betegemre, azonban a gyógyítás során a nyugati orvostudomány diagnosztikus és terápiás módszereit használom. A keleti orvoslást és annak gyógymódjait, például az akupunktúrát a magánrendelésemen alkalmazom.
(Tamás Angéla)
