Házhoz jött a megemlékezés

Minden ünnepnap, emléknap kapcsán elhangzanak kritikus megjegyzések – legyen szó akár anyák napjáról, akár egy nemzeti ünnepünkről – , hogy ezek milyen álságos dolgok, hiszen ha valami fontos, annak nem csak az év egy napján kellene fontosnak lennie. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor azonban beláthatjuk, a feszült, túlhajszolt hétköznapjainkban bizony méltatlanul kevés időt szánunk arra, hogy megemlékezzünk a számunkra fontos emberekről, eseményekről.

Míg iskolába járunk, minden évben menetrendszerűen jönnek az ünnepek, kötelező iskolai műsorokkal, fehér blúzzal, ünneplőruhával. És, bár sokszor oda se figyelünk, azért valami csak megragad bennünk, a sok ismétlés megalapoz egyfajta tudást. Kikerülve az iskolából, egyre kevesebben vannak azonban, akik szükségét érzik annak, hogy egy-egy nemzeti ünnepünket valóban ünnepként éljék meg, és ne csak úgy tekintsenek ezekre az eseményekre, mint egy-egy plusz pihenőnapra. 

Pedig az ünnepeink nagyon fontosak, az identitásunk részét képezik, ezek nélkül elveszítenénk a gyökereinket. Éppen ezért nagy örömömre szolgált, hogy részt vehettem a kerületi Fidelitas ünnepi akcióján. A fiatalok azzal a szándékkal szervezték meg flashmob jellegű programjukat, hogy házhoz vigyék az ünnepet, legalább tíz percre, azoknak is, akik ilyenkor otthon töltik az időt. Az idei első, hagyományteremtő rendezvényt a Játék utcai lakótelep házai között tartották meg. A fiatalok zászlóval, fáklyával és hangosbeszélővel vonultak fel. Elmondtak egy rövid verset, néhány ünnepi gondolatot. Mire az akciójuk végére értek, számos ablakban jelentek meg érdeklődők. Örömmel tapasztaltam, hogy a fiatalok figyelmessége bizony pozitív fogadtatásra talált. Bíztató volt látni, hogy sokan hálásak, ha valaki veszi a fáradtságot és házhoz viszi nekik az ünnepet. Különösen nagy öröm számomra, hogy ezt a missziót a kerületi fiatalok vállalták magukra. Ha ugyanis a fiatal generáció egyes tagjai annyira fontosnak tartják az emlékezést, hogy a szabadidejüket áldozzák egy olyan akcióra, amellyel másokhoz is eljuttatják az ünnep üzenetét, az ünnepeink a további években, évtizedekben is tovább fognak élni. Nem felejt majd a nemzet, hanem együtt emlékezik.