Helytörténeti séta a Törley Mauzóleumhoz
Szombat délután a Magdolna Udvarban találkoztunk, hogy onnan elsétáljunk a helyi katolikus egyház, vagyis a Szent Lipót plébánia tulajdonában lévő Törley Mauzóleumhoz, és meghallgassuk Budafok díszpolgára, a páratlan tudásanyaggal felvértezett Garbóci László ismertetését a család és a pezsgőgyártás múltjáról, a kripta történetéről és sanyarú sorsáról. A helytörténeti séta feledhetetlen élményt adott.
A Magdolna utcától pár percnyi sétára található az 1882-ben Promontoron pezsgőgyárat alapító Törley József síremléke, Magyarország legismertebb pezsgőgyárosának kápolnája, amely jelenleg a katolikus egyház, illetve a helyi Szent Lipót plébánia tuljdonában van, és romos állapotában is Budafok egyik legnagyszerűbb szecessziós emléke. Özvegye, a görög származású Sacelláry Irén még 1907 őszén megbízást adott a Törley család házi építészének, a Svájcból hazánkba érkezett Ray Rezső Vilmosnak, a századfordulón a vasbeton technológiát Magyarországon az elsők között alkalmazó remek építésznek a síremlék megtervezésére. A sírkápolna helyszínéül a Törley pezsgőgyár területének legmagasabb pontját választották ki, ahonnan csodálatos kilátás nyílott a Dunára. A kriptába kőkorláttal szegélyezett lépcsőkön lehet lejutni, az altemplom fő helyén pedig Törley József és Sacelláry Irén carrarai fehér márvány szarkofágja áll, továbbá másfél éves korában elhunyt kislányuk sírja.
Már a túra kezdete is meglepetéssel szolgált számomra: Garbóci László elmondta, hogy a Magdolna utca névadója Horthy Miklós felesége, Purgly Magdolna volt, aki annak idején gondoskodott az 1944. július 27-i szőnyegbombázásban elpusztult itteni árvaház újjáépítéséről. Tovább haladva érintettük Budafok első utcáját, a Mária Terézia által betelepített mainzi polgárok építette Péter-Pál utcát (1739), illetve a négy évvel később létrehozott Péter-Pál kápolnát.
A mauzóleumhoz érve Garbóci László már sorolja is az emlékeket. Az 1907–1908-ban Ray Rezső Vilmos tervei alapján épült Törley Mauzóleum sorsa és állapota sajnos nem éppen szívderítő. A 49 éves korában, Oostendében, perforált vakbélgyulladásban meghalt Törley József özvegye, Sacelláry Irén építtette a síremléket, 15 ezer akkori aranykoronából. (Mindez nem roppantotta meg a Törley-vagyont, amely hárommillió aranykoronára rúgott…)
Törley apja, Schmierl Valentin az 1848–1849-es szabadságharcban vadászhadnagyként szolgálta a hazát, és amikor menekülni kellett, a törökországi Sumláig elkísérte Kossuth Lajost, amiért díszes oklevelet kapott. Visszatérve Törleyre magyarította a családnevét, és József már Törley néven látta meg 1858-ban a napvilágot.
Miközben töviről hegyire bejártuk a falfirkákkal elcsúfított, betört ablakokkal éktelenkedő, siralmas állapotban lévő, bár a szerkezetét tekintve ép mauzóleumot, azt is megtudtuk, hogy a helyreállítás Garbóci úr szerint másfél milliárd forintba kerülne…A vandál rombolás két ütemben történt. A Törley pezsgőmanufaktúra 1948-as államosítása után egy darabig a Vörös Hadsereg lőszerraktára volt, majd a Magyar Néphadseregé, az első pusztítás ekkor történt.
A második, paradox módon, már a rendszerváltás után, amikor 1992-ben legalább az ablakokat helyreállították, de aztán vandál csövesek vették birtokukba az épületet, akik még a két szarkofág nyolctonnás (!) fedlapját is valahogy eltávolították, majd morbid módon gyakorlatilag fekhelynek használták a kriptákat.
Törley József és felesége, az 1923-ban elhunyt Sacelláry Irén holtteste eltűnt, és a mai napig nem tudni, hol lehet…
A közelmúltban azonban kis civil szerveződés jött létre helyi vállalkozók támogatásával a mauzóleum takarítására. Rövid időn belül második alkalommal került sor a Törley Mauzóleum állagmegóvása érdekében tett első lépésekre. Hosszú még az út, de Dózsa Zsuzsa helytörténetiséta-vezető kezdeményezésére egyre több lelkes segítő jelentkezik. A májusi alkalommal kertrendezésre és a kápolna takarítására került sor, valamint a kriptából szakemberek segítségével 400 kilogramm madárürülék eltávolítására.
Júniusban folytatódott a közös munka, a kertrendezés és a kápolnában összegyűlt lepergett fal feltakarítása mellett már a kriptába is biztonsággal lejuthattunk, ahol felszámolták a korábbi „vigasságok” nyomait. Zsákszámra szedték össze az alkoholosüvegeket, gyorséttermekből származó hulladékokat, ruhadarabokat, csokipapírokat, sitthalomba rendeződött törmelékeket... A Budafok-Tétényért Városfejlesztő Kft. munkatársai már második alkalommal maradéktalanul elszállították az összegyűlt szemetet. Az eddigiekért köszönet jár a Törley Pezsgőpincészet lelkes dolgozóinak, az Atlas Geo Kft. munkatársainak, Asztalos Tamás egyéni vállalkozónak – aki kertrendezéssel foglalkozik –, a Promontorium Borlovagrend tagjainak, Budafok-Tétény önkormányzatának, a Budafok-Tétényért Városfejlesztő Kft.-nek, és persze nem utolsósorban a civil önkénteseknek.
Ch. Gáll András
