Hogyan lett egy szemétlerakatból virágos, zászlós közösségi sarok az Óhegyen?
A Gráf Antal-díj idei kitüntetettje, Szick Gusztáv a tiszta, virágos kerületről és a környezet szépítéséről mesélt, valamint arról, hogyan lett egy szemétlerakatból virágos, zászlós közösségi sarok az Óhegyen.
– Mit jelent Önnek ez az elismerés, és miért fontos a környezetszépítés?
– Meglepett, hogy engem javasoltak, és még jobban, hogy meg is kaptam. Kludák Erzsike terjesztett fel, de nem tudtam róla. Nagyon jólesett, hogy észrevették a munkámat. A díj nagy megtiszteltetés, de nem a kitüntetésért csinálom, hanem mert jó érzés tiszta, rendezett környezetben élni. A Tiszta, virágos kerületért és a Gráf Antal-díj mögött mindig az a gondolat húzódik, hogy amit teszünk, az másoknak is jó legyen. Az ember felelőssége, hogy a környezetét ápolja. Az egész utca nyer vele, és a város is szebb lesz, ha a házunk előtt rend van.
– Nemrégiben díjazták a kerület legszebb kertjeit. Minden évben pályázik és nyer is, most azonban nem hallottuk a nevét. Miért nem?
– Idén már elnyertem a Gráf Antal-díjat, és nem akartam minden elismerést bezsebelni. Gondoltam, hadd nyerjen más is. Persze a kert és az utca most is rendben van, sőt, talán soha nem volt ilyen szép. Egyik barátommal tavaly egy kastélyszerű madáretetőt építettünk a kertbe, amit rengeteg madár használ. Élmény volt látni, ahogy él körülöttünk a természet.
– Hogyan alakult ki a virágos sarok az országzászlóval a Libertás és Dénár utca sarkán?
– Mikor ideköltöztünk, a sarkon szemétkupac volt. A feleségemmel, Terézzel, vagy ahogy mindenki hívja, Tecával elhatároztuk, hogy rendet teszünk. Két virágos pannót, padokat, asztalt helyeztünk el, több mint száz virágtartó követ vettünk, amelyek mindegyikébe virág került. Később, egy régi alumíniumoszlopból a századik évfordulóra országzászlót állítottunk. Ma már sokan megállnak előtte, vagy leülnek és pihennek, esetleg elolvassák az újságtartóba kitett kerületi újságot. Egy kis közösségi tér lett belőle, amelyre vigyáznak az itt élő emberek.
– Mi hajtja tovább ennyi év után is?
– A hely iránti szeretet. Budafokon születtem, itt nőttem fel, és úgy érzem, tartozom ennek a városrésznek. A díj jólesik, de a legnagyobb elismerés az, amikor valaki azt mondja: „Guszti, milyen szép lett kerted, milyen szép ez a sarok” – ez mindent megér.
Tamás Angéla