Igényes borokhoz igényes művészet

– Az interneten zajló közönségszavazáson öt nap alatt az első helyre ugrott a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál a tizenhét legjelentősebb borfesztivál közül. Minek köszönhető ez? 

– Röviden annak, hogy ez a legjobb borfesztivál.

– Hosszabban?

– Ha egy kicsit szerényebb választ kíván, akkor azt kell mondanom, hogy Budafok-Tétény a szlogenünknek megfelelően valóban egy „kisváros a nagyvárosban”, vagyis van egy összetartó civil közösségünk, a lokálpatrióták pedig egymást értesítve mind leadták a szavazatukat. Ez dicséret is a számunkra, hiszen a munkatársaim jól dolgoztak, ha a helyiek ennyire a magukénak is érzik ezt a rendezvényt.

– Egy kicsit hadd vitatkozzam önnel. Szerintem nem csak a helyiek tekintik magukénak ezt a fesztivált, hiszen rendszeres látogatói vannak a rendezvénynek a kerületen kívülről is, mert egyre több a jó program, amelyeken ingyen vehet részt a nagyközönség. Idén milyen újdonságok várják a látogatókat?

– Tudatos terméképítés zajlik. Azt szeretnénk, ha az emberek számára világos lenne, hogy a kultúrának része a borkultúra is, és hogy az igényes borokhoz igényes művészeti alkotások, teljesítmények illenek a leginkább. Ennek megfelelően fejlődik, bővül a kerület legnagyobb endezvénye is, amelyet idén a 27. alkalommal tartunk meg Budafok-Tétényben.

– A borfesztivállal kapcsolatos minőségi elvárásoknak meg szeretnénk felelni, miközben – a színvonalnak is köszönhetően - egyre több ember jelenik meg a rendezvényen. A helyszínek bővítésére ezért is szükség van. Tavaly a rendőrségi mérések szerint már több mint 55 ezren vettek részt a fesztiválon. Kuriózum az is, hogy mi a családokat látjuk vendégül a fesztiválon. A gyerekek nálunk nincsenek kirekesztve a rendezvényről, nekik is kínálunk művészeti és interaktív programokat, mert azt valljuk, hogy a zenei és a képzőművészeti programok a kulturált borfogyasztással együtt akár kiváló családi időtöltésnek is tekinthetők.

– Említette, hogy a szlogenünk szerint Budafok-Tétény „kisváros a nagyvárosban”. A borfesztivál plakátjain viszont már az szerepel, hogy „borváros a nagyvárosban”. Emlegetik azt is, hogy a kerület legyen Budapest bornegyede. Miről szól ez? Bornegyeddé alakulhat a XXII. kerület?

– A történelmi hagyományaink szerint alkalmas erre a mi városrészünk. Több száz évvel ezelőtt folyt már itt szőlőtermesztés, és akkor is megmaradtak a bortárolásra alkalmas pincék, amikor a filoxéravész kipusztította a szőlőt, a nagyváros pedig bekebelezte a kisvárost. Ezek tették alkalmassá arra Promontort, hogy a monarchia borkereskedelmi központjává váljon. Ezek nagy része ma is működő, termelő pince. A következő minőségi ugrást az jelentené, ha ebből turisztikai látványosság lehetne. Régóta él egy koncepció arról, hogy a kerületben Kárpát-medencei borközpontot hozzunk létre. Ez azt jelentené, hogy itt mutatnánk be a fővárosba látogató külföldieknek és hazai turistáknak az összes magyar borvidéket a Kárpát-medence területéről. A Budapestre ellátogató turisták így kedvet kapnának ahhoz, hogy a magyar borvidékekre is ellátogassanak. Ez azonban komoly befektetést, beruházást igényel, hiszen egy ilyen központ nem elsősorban kereskedelmi hasznot hajt, hanem inkább egy múzeumra hasonlít.. A tervezett helyszín az Oroszlános udvar lenne, ahol egyébként a fesztiválon a Borudvar programjai folynak majd.

– Ez lenne maga a bornegyed?

– Nem. Lics Judit, a Lics Pincészet jeles képviselője találta ki, hogy lehetnénk hivatalosan is a főváros bornegyede. Ezt egyrészt jó lenne megjeleníteni a járműveken, hogy az utazók tudják, hol találhatók a pincéink. És ha már vannak csodás pincéink, azokban vendéglátás is folyhatna, akár az ausztriai Burgenlandhoz hasonlóan, rotációs jelleggel. Magyarán a hét minden napján legalább egy helyen lehetne Budafok-Tétényben bort fogyasztani, ebédelni, vacsorázni. Persze lehetnének állandóan nyitva tartó vendégváró helyeink is. Nagyon jó példát mutatott ebben a Promontor Kertvendéglő új tulajdonosa, aki igazán minőségi szolgáltatással várja a hozzá betérőket. Az önkormányzat ehhez minden segítséget megadna a vállalkozóknak.

– Ahhoz, hogy egyre többen látogassanak ide, Budafok belvárosának is meg kell újulnia. Nemrég volt egy lakossági fórum az ezzel kapcsolatos tervekről. Milyen fejlesztéseket terveznek Budafok szívében?

– A fővárosra még várnunk kell, tőlük is függ, miként alakulhat át a Városház tér és környéke. Elképzelhető egy olyan fejlesztés, ami a IX. kerületben valósult meg a tömbrehabilitáció révén, de lehet, hogy más fejlesztés indulhat el. Az alapelvünk az, hogy az valósuljon meg, ami az itt élőknek a legkedvezőbb.

– Lesz sétálóutca a Kossuth Lajos utcából?

– Ez mindig felmerül kérdésként. Erre pedig mindig azt mondom, hogy fogalmam sincs. Erről majd az itt élő emberek döntenek. Az biztos, hogy a fejlesztési tervek erre is alkalmassá teszik a Kossuth Lajos utcát. Ennél fontosabb kérdésnek tartom, hogy a közösségi közlekedés megfelelő színvonalú legyen. Hogy jó legyen a busz- és a villamosközlekedés, és minél kisebb legyen az átmenőforgalom, amit szeretnénk átterelni a kerület szélein lévő hatos és hetes főutakra. Ehhez sok segítséget nyújt majd a P+R rendszer bővítése, az elővárosi vasút fejlesztése. Nagy álmunk, hogy nyugodt, zöldterületekkel, kiülős parkokkal és közterületekkel teli belvárosunk legyen.

– Budafok belvárosában megépült egy új piac és egy ehhez kapcsolódó közösségi tér. Ez lesz a borfesztivál új helyszíne is. Milyen programokkal várják itt a vendégeket?

– A Szomszédok piaca előtti közösségi téren már a nyár folyamán sok sikeres koncert, gyerekprogram volt. Valóban ez lesz az ötödik, új helyszíne a borfesztiválnak, ahol a borkóstoláson kívül igényes kulturális programok is lesznek. Itt lépnek fel a folkzene jeles képviselői, de itt szerepelnek a kerületi nemzetiségek is, akik mindig aktív résztvevői a pezsgő- és borfesztiválnak. Új eleme lesz még a programoknak, hogy a kicsit idősebb korosztály ízlését is megpróbáljuk kiszolgálni az operett képviselőinek fellépésével.

– Azért nyilván ismét nagy örömzene várja a fiatalokat is.

– Természetesen. Az öt helyszínen ötven koncerttel várjuk a látogatókat. A hagyományainkhoz híven a nagyszínpad az Oroszlános udvarban lesz, ahol a legnépszerűbb zenekarok lépnek fel. A Pezsgő téren (vagyis a Savoyai Jenő téren) a popzene kiválóságai jelennek meg. Nagyon jó program a Művészetek utcájának meglátogatása is a Magdolna utcától a Savoyai Jenő térig, ahol a kerületi művészek mutatják be önmagukat és alkotásaikat. Ez idén kiegészül kiváló utcazenészek produkciójával.

– A kerületi események támogatásába már a kerületi vállalkozók is bekapcsolódhatnak, az önkormányzat pedig szintén segíti őket. Ezt megállapodásokkal is megerősítette az utóbbi időkben. Mit kell erről tudni?

– A kerületi vállalkozók kiemelt vendégei az idei pezsgő- és borfesztiválnak. Pénteken gálakoncert van, ahová meghívjuk őket is. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy igen egyoldalú a kapcsolat a kerületi vállalkozókkal, általában akkor keressük őket, ha szeretnénk tőlük valamit. Ezért stratégiai együttműködési megállapodásokat kötöttünk velük. Akik ebben az együttműködésben a legaktívabbak voltak, azok díszvendégei lesznek a pénteki gálakoncertnek és az azt követő fogadásnak, ahol egymással is megismerkedhetnek, kötetlenül beszélgethetnek.

– Hamarosan kezdődik a tanév. Az előző tanév viszont többek között a Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatóváltása miatt kialakult konfliktustól volt hangos. Elült már ez az összezörrenés? Mi a véleménye az ennek kapcsán kritizált központosításról?

– Az önkormányzat nem volt döntési helyzetben az igazgatóváltásnál, egyébként is teljesen tisztának érzem a helyzetünket a kérdésben. Lehetőségeinkhez képest ugyanis tisztán és jóindulattal segíteni szeretnénk és segítjük az összes iskolánkat. Az iskola ugyanis akkor is a mienk, ha nem a mienk. Egyfajta feszültség ebben a kérdésben kialakult az önkormányzat és a kormányzat között, de ma már az a fontos, hogy a gyerekeink a legjobb körülmények között tanulhassanak. A jövő majd eldönti, hogy a kormányzat helyesen döntött-e az iskolák működtetésének átvételéről. Változatlanul vallom, hogy a templomnak és az iskolának a léte és a minősége meghatározza egy település létét és minőségét. Az tehát, hogy ki vezet egy intézményt, kevésbé érdekel, mint az, hogy milyen minőségben vezeti. Budafok-Tétény eddig jó gazdája volt az iskoláknak, és mindent megteszünk azért, hogy a jövőben is mindenben, amiben lehet, segítsük az intézményeinket.

– Ön nemcsak polgármester és pedagógus, hanem edző és sportoló is. Mi a véleménye a magyar és ezen belül a kerületi sportolók szerepléséről a riói olimpián?

– Hogy kerületi sportolók, Takács Orsi, Csere Gazsi és Márton Ricsi szerepelhettek az olimpián, azt is jelzi, hogy a kerület sportélete is megpezsdült. Beérett és igazolást nyert egy tudatos építkezés, amelynek az volt az alapelve, hogy ha támogatjuk az utánpótlást, akkor a legelhivatottabbak és a legtehetségesebbek eljuthatnak a világszínvonalig. Dr. Kiss Jenő, egyetemi pedagógiatanárom, a Testnevelési Egyetem rektorhelyettese mondta mindig: a kultúra része a sport is, ezért is sok megbecsülést érdemel. A sportpályák jelenlegi állapotán is mérhető, hogy ezt mennyire komolyan vettük az elmúlt években. Nagyon büszke vagyok a magyar sportolók olimpiai teljesítményére. Felhívnám azonban a figyelmet Nagy-Britannia kiemelkedő eredményére az olimpián. Ez a szakemberek szerint annak köszönhető, hogy már jó pár évvel ezelőtt bevezettek gy hasonló rendszert, mint ami nálunk is működik a társasági adó egy jelentős részének felhasználásával az élsport támogatásához. A folyamat mostanra érett be, és meg is lett az eredménye. Az utánpótlásba, a sportba fektetett pénz tehát nem hiábavaló. Polgármesterként, testnevelőként és edzőként is remélem, hogy erről az útról nem fogunk letérni, mert ez jó a gyerekeknek, az egészségünk megőrzésének és ezáltal az országnak is. (VH)