Molnár Józsefné Golda Magdolna – baráti körben mindenkinek Magdika – ősbudafoki, gyökerei ide kötik elszakíthatatlanul. Építőiparos családban született; mélyépítő technikusként a budapesti metróépítésénél hasznosította tudását irányító műszaki vezetőként. 34 évi munka után, 1989-ben ment nyugdíjba, s családja, barátai biztatására – és természetesen erős belső késztetésre – kezdett el rajzolni. Nem kellett hozzá sok idő, hogy felvegye a kapcsolatot a kerületben jól ismert Mészáros László Képzőművészeti Egyesülettel. Az egyesületben a művésztanárok útmutatásai nyomán folyamatosan elsajátította az alapismereteket, a grafikai, pasztell-, akvarell-, diópác- és olajtchnikát. Nagyon jó tanítványnak bizonyult, sorra születettek jobbnál jobb művei, az alkotás mindennapjainak szerves részévé vált. Amikor csak tehette, részt vett a művésztelepek, alkotótáborok életében, ahol kapcsolatteremtő képességével, vidámságával, akaraterejével tűnt ki. A folyamatos tanulás meghozta eredményét, amiről alkotásai egyértelműen árulkodnak. Képei közül nem egy ékesíti a budafoki városházát.

Igazi lokálpatrióta, aki rajongással szereti szülőföldjét, annak múltjával, emberi értékeivel együtt. Kutatja, keresi a múlt és a jelen festői ábrázolására kívánkozó emlékeit. Hatni akar és minden bizonnyal hat is azokra, akik hozzá hasonlóan szeretik és becsülik a hazát, a magyar népet – a határon innen és túl. Képei felajánlásként, ajándékként sokszor kerültek a helyi civil szervezetekhez, intézményekhez vagy éppen magánszemélyekhez.

A Városházán jelenleg kiállított hat képe része annak az 50 képből álló „Történelmi Magyarország” sorozatnak, amit a művésznő az Önkormányzat számára ajánlott fel, azzal a céllal, hogy az alkotásokat közkincsé tegye és általa a magyarságtudatot erősítse. Felhívja figyelmünket arra, hogy közös kötelességünk megőrizni és továbbadni értékeinket.