Hírek

Kevesebben lettünk
A napokban kaptuk a hírt, miszerint „Imó bácsi” elfáradt, elment….
2021-05-04

Közelebbről ez azt jelenti, hogy Hidas Imre sportbarátunk 2021. április 7-én elhunyt. Hidas Imre egész élete Budafokhoz, illetve a teniszhez kötődött. Azon kevesek közé tartozott, aki a sport mellett fontosnak tartotta már gyermekként, hogy jól tanuljon. Ezen szándéka mellett mindvégig kitartva egyetemi végzettséget szerzett, így a tanulás, a munka és a sport egyensúlyát egész életében megteremtette.

A BMTE-nél a tenisz szakosztály létrehozását cégen belüli feszültségek eredményezték Mindenki örült annak, hogy 1979-ben a BMTE sporttelepen felépült három salakos teniszpálya, ami elsősorban Tagányi Imre érdeme volt, és megteremtette azt a lehetőséget, hogy Fonyódi Antal, az egyesület akkori ügyvezető elnöke Hidas Imrét bízza meg a tenisz szakosztály vezetésével, szervezésével. Imre időközben megszerezte a szükséges teniszedzői képesítést, sőt versenybírói végzettséget is szerzett. Sokéves versenyzői múltjával, tapasztalatával és legfőképpen akaratával 1980-ban egyesületünknél egy 25 éves, küzdelmes, de szép eredményeket felmutató sportvezetői pályafutás kezdődött számára.

unkájának eredményeként további pályák építésére került sor. Az általa képzett versenyzőkből egyre jobb csapat alakult, és már 1981-ben több mint 100 tizenéves fiatal dolgozott a keze alatt, akik közül többen később igazolt versenyzők lettek. A tenisz szakosztály 1989-ben érte el a legjobb eredményt, akkor a férficsapat az országos bajnokság első osztályának alsó ágában, a női csapat az országos bajnokság második csoportjában szerepelt. Ekkor a különböző korosztályokban összesen 10 csapattal voltunk jelen a hazai teniszéletben. Imre munkásságában a fiatalok nevelése mellett nagyra tartottuk, hogy mindig képes volt szervezni munkásokat arra, hogy a pályák állapotát megfelelően karbantartsák, ráadásul ezt úgy végezte sikeresen, hogy nem sok forrást kapott a feladat elvégzéséhez. A budafoki teniszélet beindulásával egy sajátos pozitív légkör alakult ki a szakosztályon belül, és a külső kapcsolatok is együttműködést, baráti beszélgetéseket jelentettek, és jó kapcsolat alakult ki a felnőttek és gyerekek között, melyhez Imó szellemisége nagymértékben hozzájárult. Ma egyre gyakrabban keressük a múlt ezen értékeit, és nyilván minden veszteség, mint az ő sajnálatos elvesztése is, ugyan gazdagítja az emlékeket, de gyengébbé, szegényebbé teszi a jelent. Tisztelettel emlékezünk arra, amit az egyesületünkért tett, és ezúton is mély együttérzésünket fejezzük ki mindazoknak, akik a szűkebb, illetve a sportolói család részeként szembenéznek a fájdalmas búcsúval.