Ki firkálja össze a fákat?
- – Gallyazás: főként száraz, balesetveszélyes ágakat vágnak le, vagy olyanokat, amelyek a közúti és a gyalogosforgalmat zavarják, illetve légvezeték, épület épségét veszélyeztetik.
Kapcsolódó feladatok:
- A fák gallyazása során az ágakat vagy tőben, vagy elágazást követően csonk nélkül kell levágni. Felgallyazással lehet a gyors növekedésű fafajok koronája alá szorult, hosszabb életű, értékes fákat az árnyékvetésből kiszabadítani. Végezhető motoros gallyazó fűrésszel, illetve kosaras kocsiról a fa statikájának helyreállításakor, vagy ha a gallyazás a környező épületeket veszélyezteti. A közutaknál előírt 4,7 m-es űrszelvénymagasság a fák gallyazásával biztosítható. Az 5 cm átmérőnél nagyobb vágásfelületeket sebvédő anyaggal azonnal le kell zárni.
Mikor van rá szükség?
- Koronaemeléskor, -ritkításkor, ápoló metszéskor (pl. száraz gallyak, ágak eltávolítása), koronaalakító metszéskor, hajtásválogatáskor, sarjak eltávolításakor, statikai helyreállításkor.
- X Ifjítás/visszavágás: a fa lombkoronájának erőteljesebb visszavágása annak megújulása érdekében. Károkozó elleni védekezés, vagy akár új statikai kialakítás miatt végzik.
Kapcsolódó fogalmak:
- visszavágás, ifjítás, koronakurtítás, részleges koronakurtítás.
Ifjítás:
- a fa fiziológiai állapota nagymértékben leromlott, a fa megtartása érdekében jelentős mértékű beavatkozásra van szükség, mely maximum 30%-os lombveszteséggel jár. Új, a fajra jellemző koronaszerkezet kialakítása szükségesvisszavágás, ifjítás, koronakurtítás, részleges koronakurtítás.
Koronakurtítás:
- a fa állapota miatt a koronafelületet legfeljebb 20%-kal csökkenteni kell, a fa lombkoronájára nézve egységes beavatkozás
Részleges koronakurtítás:
- a fa állapota miatt a koronafelületet legfeljebb 20%-kal, aszimmetrikusan kell csökkenteni (pl. épületek, légvezetékek űrszelvénygallyazása).
- F Favizsgálat: akkor szükséges, ha vannak a fán látható jelek, de szemrevételezéssel egyértelműen nem megállapítható, hogy ifjítással a fa megmenthető, vagy mindenképpen kivágás szükséges a baleset-megelőzés miatt. Ezt favizsgáló szakmérnök végzi FAKOPP módszerrel. A műszeres favizsgálat csak kiegészíti a vizuális favizsgálatot. Akkor van rá szükség, amikor a vizuális vizsgálat (szemrevételezés) során nem egyértelmű, hogy milyen mértékű beavatkozás szükséges az adott fán. A műszeres és vizuális favizsgálat aránya 20:80%. FAKOPP módszer = akusztikus tomográffal történő favizsgálat, roncsolásmentes favizsgálati eszköz.
- O Kivágás: a fa kiszáradt, vagy a favizsgálat megállapította, hogy olyan balesetveszélyt okozó problémája van, mely már ifjítással sem korrigálható.
Mikor van rá szükség?
- Amikor szakszerű faápolási munkákkal a fa már nem menthető, és/vagy a fa közvetlen környezetére magas kockázatot jelent (élet- és vagyonvédelmi problémák állnak fenn).
Budapest legzöldebb kerületeként prioritásként kezeljük fáink megóvását, azok kivágását csak a legvégső esetben végezzük.
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület