Kiállítás és mintavásár Budafokon (1930)
Budafok 1926. évi várossá válását, majd 1928-ban megyei várossá nyilvánítását követően az egyik legnagyobb, országos érdeklődést vonzó eseménye volt az 1930. évi Kiállítás és mintavásár Budafokon. A már megerősödött megyei város a helyi ipartestület 40 éves jubileuma alkalmával tisztelgett a település múltjának a kiállítás megrendezésével.
1890-ben Frank Ferenc népiskolai tanító, Dörflinger Károly kovács- és bognármester, Jurán Károly kertész, Hornisch György építőmester, Anselmó Károly bádogosmester és Hofmeiszter Ferenc esztergályosmester közreműködésével jött létre a Budafoki Ipartestület. Az 56.692/1890. évi határozattal megerősített ipartestület első elnöke Hornisch György lett. A 40. jubileumi év alkalmával Frank Ferenc egykori népiskolai tanító, majd az ipartestület elnöke még jelen volt az ünnepségeken. A kezdeti, viszonylag kis létszámú ipartestület szépen nőtt, az 1930. évben már 457 iparosa volt a városnak.
A kiállítás 1930. szeptember 27. és október 6. között zajlott, Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter nyitotta meg. Fővédnökei dr. Bud János kereskedelemügyi miniszter és Mayer János földművelésügyi miniszter voltak. Védnökei dr. Preszly Elemér, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, valamint helyettese, dr. Erdélyi Lóránt voltak.
Budafok város előkészítő bizottságának elnöke Záborszky Nándor polgármester volt. A kiállítás egyik helyszíne a Plébánia utcai Czuba–Durozier-palota volt, itt a földszinten az iparművészek, Mihalik Sándor polgári iskolai igazgató városhistóriai gyűjteménye, a Stefánia Szövetség gyermekegészségügyi tevékenysége, az emeleten a helyi képzőművészek kiállítása volt látható, benne az akkor már országos hírű Schaár Erzsébet munkáival. Szintén kiállítási helyszín volt az Anna utcai állami elemi iskola (a mai Budai Nagy Antal Gimnázium) egész területe, ahol a tantermekben – a földszinten és az emeleten összesen 12 tanteremben – a kisipar, a tornateremben pedig a gyáripar helyezkedett el. Az iskola udvarán az ácsok, a kőbánya-tulajdonosok és a kőfaragók mutatkoztak be. A Francois pezsgőgyár töltő- és csomagolópavilonja stílszerűen a borászat, szőlészet, pezsgőgyártás, gyümölcstermesztés és virágkertészet bemutató helyszíne lett. A Szent István téri állami óvoda épülete (a mai Savoyai Jenő téri Don Bosco Katolikus Óvoda) pedig a baromfi-, galamb- és házinyúltenyésztők bemutatkozásának vált a helyszínévé.
A kiállítás óriási sikert hozott Budafoknak, hiszen a MÁV félárú utazási jegyet biztosított összes állomásáról a kiállítás idejére. A sikerről nemcsak a Budafok és Vidéke című helyi újság, hanem az országos napilapok is beszámoltak.
Garbóci László helytörténész
