Kik voltak az első magyar pezsgőgyárosok?
A Magdolna Udvar egyik kiállítóterében a falakon régi plakátok, megsárgult címkék, korabeli fotók sorakoznak, a sarokban pedig egy különös, száz évnél is régebbi pezsgősüveg. A kiállítás, amelyről Gyönki Viktóriával beszélgetünk, már javában látogatható – és november végéig várja a bor- és pezsgőkultúra iránt érdeklődőket.
A tárlat nem csupán a Törley pezsgőgyár legendáját idézi meg, hanem átfogó képet ad arról is, miként honosodott meg Magyarországon ez az elegáns ital. A látogatók megtudhatják, kik voltak az első magyar pezsgőgyárosok, hogyan vált Budafok a pezsgőkészítés központjává, valamint miért volt kulcsszerepe ebben a helyi kőbányászatnak és a borászati hagyományoknak.
Mindezt magyarázatokkal és történetekkel egészíti ki Gyönki Viktória a tárlatlátogatások (november 8. és november 21.) alkalmával.
– Ezt a kiállítást a pezsgő- és borfesztiválhoz kapcsolódva nyitottuk meg. Logikus is volt, hogy a téma ehhez kötődjön, hiszen Budafok neve mára összeforrt a pezsgőkészítéssel. Első lépésként bemutatjuk, hogyan került Magyarországra a pezsgőkészítés tudománya, azután eljutunk a budafoki korszakhoz, ahol már a borászat és a földrajzi adottságok is kedveztek ennek az iparnak. Külön szekciót kapott a magyar királyi pincemesteri tanfolyam is, a mai Soós Borászati Szakközépiskola elődje, hiszen a szakmai oktatás is része volt Budafok boros-pezsgős örökségének – meséli Viktória.
A kiállítás legizgalmasabb része természetesen a Törley József életét és munkásságát bemutató anyag. Az alapító forradalmi újításai, reklámtevékenysége és nemzetközi sikerei meghatározták a magyar pezsgőgyártás arculatát.
– A tárlat anyagának jelentős részét, a plakátokat, levelezéseket, régi címkéket és hirdetéseket a FSZEK Budapest Gyűjteményéből kölcsönözték. Mostanra ugyan már vannak saját tárgyaik, de a gyűjtemények és magángyűjtők nélkül nem tudnának ilyen gazdag anyagot bemutatni – avat be a részletekbe a Magdolna Udvar helytörténésze, majd külön is kiemeli Garbóci László és Sólyom Bence segítségét, akik több egyedi darabot adtak kölcsön a tárlathoz, köztük egy 1920-as évekből származó, felbontatlan Törley pezsgőt is.
Viktória azt is elárulja, hogy a Törley mellett a kisebb pezsgőgyárak sem maradnak ki a történetből, így a François-féle pezsgőgyár sem. Olyan, ma már kevésbé ismert nevekkel is találkozhatunk, mint a Dietzl, a Palugyai, Lorsy Lipót vagy a Podámer pezsgőgyár, melynek története egészen Kanadáig nyúlik.
– A helyzet kicsit hasonlít a száz évvel ezelőttihez. Most is van egy nagy, mindenki által ismert márka, a Törley, de mellette több kisebb, izgalmas szereplő is megjelent, mint a Garamvári, a Sauska, a Várszegi, a Kemendi, a Szentesi pincészet, vagy épp az „Egy bolond százat csinál” bormanufaktúra – hívja fel a figyelmet a kurátor arra, hogy a történelmi visszatekintés mellett a kiállítás a mai pezsgőkészítést is bemutatja.
Szerinte nagyszerű, hogy újra többen vágnak bele a pezsgőkészítésbe, még ha ez kockázatos is. Ettől lesz megint sokszínű a budafoki bor- és pezsgőkultúra. Hozzáteszi, hogy a Pincejárathoz igazodva, a Promontorium Borlovagrenddel közösen rendhagyó tárlatvezetést tartanak. November 8-án a történetek mellé pezsgők is kerülnek a poharakba, hiszen a kóstolójeggyel érkezőknek Bitai Gergely nagymester három különböző pezsgőt mutat be a tárlatvezetés során.
Tamás Angéla
