Koccintás Szent Donát emlékére

Vasárnap, augusztus 7-én rendezte meg először a Promontorium Borlovagrend vezérkara a nagytétényi Donát-hegy Emlékhelyen a Szent Donát-napot. A meghitt hangulatú – egyszersmind ismeretterjesztő előadásnak is beillő – összejövetelen elfogyott néhány pohár jó bor a budafoki Lics pince nedűjéből.

Donát ókeresztény vértanú volt, aki Krisztus után 361-ben lelte halálát. Ő lett a szőlőskertek és a szőlősgazdák védőszentje, és ha valahol jelentősége van a személyéhez fűződő legendának, akkor az Budafok-Tétény, a főváros Bornegyede. Szent Donát neve napja – már a név jelentése is sokatmondó (az Úrtól ajándékozott) – augusztus 7-re esik. A pogány Vinalia Rustica ünnep örökébe lépett a szőlőérés megünneplése. Mivel a szőlő különös gondoskodást igénylő növény, a régiek igyekeztek is minél több szent segítségét igénybe venni. A Donát személyéhez kötődő törött kehely is a szent patronátusával kapcsolatos jelkép. A legenda szerint a későbbi szent éppen Arezzo püspökeként misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást, és kiütötték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. A kehely széttört a kőpadlón, de Donatus imájára csodálatos módon azonnal össze is forrt.

Donáthoz kiváltképp villámcsapás, jégeső és egyéb elemi csapás távol tartásáért imádkoztak hazánkban is évszázadokon keresztül. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire Donátnak szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.

A fentieket Sárkány Péter aranydiplomás borásztól tudjuk, aki valójában a vasárnapi megemlékezés ötletgazdája. Természetesen ő is ott volt augusztus 7-én délelőtt 11 órakor a Donát-hegyen a Budafok Promontorium Borlovagrend képviseletében a rend elnökével, Bitai Gergely országos, sőt, európai hírű sommelier-vel.

Mint említettük, ez az első alkalom, hogy a borrend kivonul a patinás emlékhelyre, ahol Trianon-emlékmű, a doni hősi halottak keresztje és az 1956-os mártírok kopjafája is áll. Sajnos maga a Szent Donát-dombormű, ami a kis kápolnára emlékeztető építményben állt, eltűnt az idők viharában. Kár érte, hiszen az 1733-ban a Rajna-vidékről érkezett német telepesek állították…

A lovagrend is a régi német mintát követi, a borkereskedők öltözéke a hagyományos, XVIII. századi német módi a talárral, cilinderrel, ezt viselte vasárnap Bitai Gergely és Sárkány Péter, fittyet hányva a némileg megenyhült, de azért mégis jelentős augusztusi kánikulára.

„Ezért, a német ősökre történő emlékezés ürügyén gondoltuk, hogy a Donát-hegyen tartunk megemlékezést, amely jól illik a tavaszi Vince-napi, György-napi, illetve a decemberi János-napi borünnepek sorába” – említette Bitai Gergely, akit felesége és édesapja is elkísért a megemlékezésre, amelyet néhány pohár jóféle borral tettünk még emlékezetesebbé.

Ch. Gáll András

fotó: Horváth Tamás