Környezetünket is óvják a rongálóktól a muráliák
Megszépültek a budafoki aluljárók két kerületi alkotónak, Czimbal Istvánnak és Majoros Istvánnak köszönhetően. A két István közül az egyik grafikus, a másik szobrászművész, de mindketten különleges festményekkel díszítették fel a kerület falfelületeit. A Duna utcai MÁV-aluljáró kellemes hangulatát Czimbal István grafikusnak köszönhetjük, Majoros István műve tulajdonképpen egy állandó, szabadtéri kiállítás a MÁV Városház téri aluljárójában, ahol tíz, egyenként hat négyzetméteres festményt láthatunk.
|
Czimbal István az „utcán” tárja elénk Budafok jelképeit A megszépült Duna utcai MÁV-aluljáró kellemes hangulatát Czimbal István grafikusművésznek köszönhetjük, aki nagyméretű alkotásán letisztult grafikai elemekkel tárja elénk Budafok jelképeit. Muráliája jól áttekinthető, a stilizált formák sora autóval haladva is követhető. Czimbal István kérdésünkre válaszolva elmondta: a tervezés időszakában sokat gondolkodott azon, hogy harminchárom méter hosszan hogyan fogalmazza meg vizuálisan Budafok kultúrával és sporttal összefüggő értékeit, a Duna kínálta lehetőséget, a kikapcsolódást, valamint a gasztronómiát, és nem utolsósorban a kerületünket jellemző boros élményeket úgy, hogy egy „mozzanat” se legyen unalmas. Izgalmas, tartalommal teli muráliát akart létrehozni, amelyet másfél hónap alatt festett meg. – Igyekeztem a kompozíció egyensúlyára törekedve, de közérthetően fogalmazni, az öt szín pedig, amelyet használtam, egységül szolgál a DunaFok felé vezető úton – osztotta meg gondolatait falfestményéről a művész, akinek grafikai munkái jelenleg a Magdolna Udvar Galériában is jelen vannak. A művész szeme címmel nyílt kortárs grafikai kiállításon különböző grafikai megoldásokkal készült alkotásai láthatók: a kiállítóteremben a digitális technikával megvalósult, játékos, laza vonalakkal és színekkel ábrázolt Aranyhalak I. és Aranyhalak II. című műve, a folyosón pedig két linómetszet Maradvány címmel. Czimbal István, aki mindegyik technikában megtalálja a szépséget, úgy gondolja, hogy a mai világban kézenfekvő a digitális grafikai megoldások használata annak ellenére, hogy a klasszikus grafika nemesebb, értékesebb. A mai modern, digitalizált világban ez roppant korszerű, amellett rengeteg lehetőséget kínál az ötletek megvalósítására, alkalmat teremt a bravúrra – tudtuk meg a Klauzál Házban alkalmazott grafikával foglalkozó grafikusművésztől. Elmondása szerint örül, hogy kulturális környezetben végzi a művelődési központ és intézményei vizuális kommunikációját, de mellette vágyik arra, hogy több művészi értékkel bíró munkát is végezhessen. Este, amikor kétéves kislánya, Annaróza is nyugovóra tér, elcsendesül a ház, akkor szabadul fel benne igazán a kreatív energia, akkor ötletel, mert neki az alkotáshoz elengedhetetlen a csend és a megérkezés. Tamás Angéla
|
A kerület kincsei, növény- és állatvilága az aluljárók falain Állandó, szabadtéri kiállítás nyílik Majoros István alkotásaiból a MÁV Városház téri aluljárójában, ahol tíz, egyenként hat négyzetméteres festményének kapcsán képet kapunk Budafok-Tétényről és természeti szépségeiről. Az alkotó nagyon szerencsésnek tartja a kultúra ilyen jellegű összekapcsolását a DunaFok Szabadidőparkkal, ahová az aluljárón keresztül juthatunk el. A szobrászművész a 2016-os muráliapályázaton is nyert: akkor egyrészt saját tervét, a Zenészeket festette tűzfalra, valamint Kartali Mariettával közös munkában a Pezsgőváros című falikép készült el a Kossuth L. utca 23. számú házon. Most, a tavalyi pályázat nyerteseként pannó technikával készült festménysorozatában a kerület kincseiből, növény- és állatvilágából szemezget, esetenként Magyarországon fellelhető állatokat helyez budafoki környezetbe. Egyik képe különösen érdekes, mivel a művész a szürkületi fénybe egyik szobortervét, a Kóbor kutya, avagy a Holdat ugató kutya emlékművét is belecsempészte. – Több falfelületre és több ötlettel pályáztam. A négy benyújtott tervem mindegyikét jónak gondolom, de ezt tartom a legfilozofikusabbnak. Művészileg is nagyon izgalmas, a 3x2 méteres táblákra festett képek festmény minőségűek, úgyhogy ez már nem is igazán murália – beszélt a rendhagyó kiállítás darabjairól a művész, majd hozzátette, hogy tervei szerint XXII. Édenkert címmel mutatja be az alkotásaiból összeállt anyagot, amelynek jelenleg az utolsó darabján dolgozik. Az aluljáróban öt képen a növények ábrázolása, a többin az állatok művészi megjelenítése kerül a középpontba. A kompozíció tervezése szabad kézzel és számítógépes technikával történik, amely számos lépés után nyeri el végső formáját a kész alkotáson. Majoros István szeretné, ha majd kamera „figyelné” az aluljárót, hogy műveit megóvhassa a rongálástól, és arról is beszélt, hogy fontosnak tartja a készítők nevének kiírását a köztéri munkáknál is. Ezt a tűzfalakon elkészített muráliáknál is pótolni szeretné. A kerületben élő szobrászművész több köztéri alkotása is fellelhető, így a Szent Gellért téren Cseh Tamás egész alakos szobra, Balatonfüreden Pethő Sándor újságíró egész alakos emlékműve, Kelenföldön Bethlen Gábor bronz mellszobra, a IX. kerületben a József Attila-dombormű, Nagytétényben az Országzászló újratervezése és Budafokon a Stáció Kert bibliai mozaikjai. Tamás Angéla
|
