„Legalább lélekben visszaszerezni”

Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a budafok-tétényiek az 1920. június 4-én bekövetkezett nemzeti tragédiáról, a trianoni békediktátumról. 

A békeszerződésben Magyarország Horvátország nélküli területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették, és így mintegy 3,2 millió magyar, vagyis a magyarság harmada került az új határokon túlra: Romániába, Ukrajnába, Szlovéniába, Horvátországba, Szerbiába és Szlovákiába.  
Az első világháborút lezáró trianoni szerződéskötés napját, június negyedikét 2010. május 31-én az Országgyűlés a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. 

A nagytétényi Országzászlónál Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke köszöntőjében felidézte a békeszerződés előzményeit, körülményeit és következményeit. Kiemelte: történelmünk során mindig a magyar államiság erkölcsi, gazdasági és politikai stabilitása és érdekérvényesítő képessége szabta meg országunk erejét és méretét, de ma nem az ország területéről, hanem a nemzet méretéről, a Kárpát-medencében élő magyar emberekről beszélünk. Az I. világháborúban elszenvedett vereség, a terület- és emberveszteség bűntudatot nevelt belénk, leginkább önbecsülésben zsugorodtunk, de legalább lélekben szeretnénk visszanyerni azt, amit elveszítettünk. 

Kihangsúlyozta: megerősödésünk jele, hogy mára sokkal szélesebb körben elfogadott a közgondolkodásban a nemzeti összetartozás. Ehhez hozzájárul a Határtalanul program is. Ez lehetővé teszi, hogy az iskolások ellátogassanak a határon túli, magyarlakta településekre, és felnő egy olyan generáció, amely személyes kapcsolatba kerül a külhoni magyarsággal. 

Beszédében az áprilisi országgyűlési választásokra is kitért. Példákkal illusztrálva beszélt a kárpátaljai emberekről, akiknek szinte fontosabb volt a Fidesz győzelme, mint Magyarországon élő honfitársaiknak.

– Ők is részesei a választási eredményeknek, a győzelemnek. Számukra az általunk nyújtott támogatásnál is lényegesebb, hogy számíthatnak az anyaországra. Ez nekünk jelentős lökést ad, hogy erővel, hittel és lelkesedéssel folytassuk a következő négy esztendőben a határokon átívelő nemzetegyesítést, amely az elmúlt évek tapasztalatai szerint az egyik legsikeresebb kormányzati ágazati politika – mondta Németh Zsolt, majd kiemelte: ez a nap lehetőséget nyújt arra is, hogy tanúságot tegyünk a magyarság összetartozása mellett, és bemutassuk a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét. Így lesz június 4. a nemzeti összeomlás helyett a Nemzeti összetartozás napja. 

A megemlékezés, amelyen Karsay Ferenc polgármester üdvözölte a megjelenteket, és Sági Dóra népdalénekes felvidéki és erdélyi népdal-összeállításokat énekelt, koszorúzással, majd a székely himnusz eléneklésével zárult.  

A „kerület gyöngyszemeként” emlegetett Donát-hegyen is megemlékeztek a 98 évvel ezelőtt aláírt békediktátumról. Az ország talán legszebb Trianon-emlékművénél Sztavropulosz Szotiriszné, a Baross Gábor-telepi Polgári Kör elnöke és Monostoriné Szeleczky Gabriella, a Baross Gábor Általános Iskola történelemtanára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség keretében felavatták az adományként kapott kerámiából készült turulmadarat is.

(Tamás Angéla)