Ugrás a tartalomra

„Ma kell tennünk a holnapért”

2016. december 27. kedd
Varga István jövőkutató előadása a Kempelen Farkas Gimnáziumban
„Ma kell tennünk a holnapért”

Egyre gyorsabban válik valósággá a sci-fi, a következő húsz évben többet fog változni az emberiség, mint az elmúlt háromszáz évben – jelentette ki Gerd Leonhard világhírű jövőkutató a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában. Ezért is fontos, hogy legyenek olyan szakemberek, akik a lehetséges, kívánatos és valószínű jövővel és az ezekkel kapcsolatos nézetekkel foglalkoznak, megmutatva az embereknek a kedvező irányt. Ezt teszi nap mint nap Varga István is, akinek nemrég napvilágot látott Észbontó című könyve a lányának adott életviteli tanácsain keresztül a fiataloknak (és szüleiknek) ad kapaszkodókat az élethez. A jövőkutató a Kempelen Farkas Gimnázium szakmai napján fejtette ki a diákoknak: ma kell tennünk a holnapunkért. 

– Amikor gyerekkorában megkérdezték öntől, hogy „mi leszel, ha nagy leszel”, mit válaszolt?

– Tizennégy évesen tudtam, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. Jó embereknek akarok segíteni abban, hogy sikeresek legyenek, úgy szervezni az életüket, hogy előre mozduljon a világ. Mindig szerettem közösségben lenni, és már fiatalon úgy éreztem, hogy jó vagyok a szervezésben, ezért foglalkozom a jövőkutatással és a marketinggel. Társaimmal termékeket, szolgáltatásokat, ötleteket viszünk sikerre, összefüggéseiben vizsgáljuk a különböző szakterületeket, amelyek együtt hatnak az életre és a fejlődésre.

– Mikor kezdett tudatosan érdeklődni a jövő nyújtotta lehetőségek iránt? 

– Mindig is szerettem előre látni a dolgokat, de ahhoz, hogy valakiből sikeres, boldog ember válhasson, meg kell tervezni az odavezető utat: rengeteg időt kell rászánni és tudatosnak, kitartónak kell lenni. Ahogy a könyvemben is leírom, fontos, hogy az embernek mindig legyen célja, és annak elérése érdekében mindent meg is tegyen. Fejlessze saját képességeit, változzon meg, hogy változtatni tudjon környezetén.

– Miért olyan fontos, hogy változtassunk a környezetünkön?

– Régóta nem az egyénről beszélünk, hanem közösségről, de ma már a virtuális együttműködés megteremtése a cél. Nem elég személyes találkozásnál a másik szemébe nézve elmondani, mi a célom, tudnom kell őt munkára fogni, a képességeit használni, a benne rejlő lehetőségeket felszínre hozni, és mindezt úgy, hogy a virtuális térben a megfelelő kommunikációra hasznosítható legyen.

– Mérhetetlen optimizmusra vall, hogy a Z generáció számára könyvbe rendezte gondolatait, hiszen ahogy ön is írja az Észbontóban, „ők már a neten élnek”.

– Olyan visszajelzéseket kapok a fiataloktól, hogy nem tudják letenni a könyvet. Szándékosan kisméretűre terveztem, hogy zsebben is elférjen, a leglényegesebb gondolatokat kiemeltem, és számos tippet adok a tanácsaim megvalósításához. Jövőkutatóként arra próbálom inspirálni a fiatalokat, hogy tegyenek a holnapjukért.

(Tamás Angéla)