Ma ünnepeljük a madarak és fák napját
Az egyik legrégebbi természetvédelmi jeles nap
A világon elsőként Chernel István ornitológus szervezte meg a Madarak és fák napját 1902-ben, Kőszegen. 1906-ban hivatalossá is vált az ünnepnap, miután gróf Apponyi Albert egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben előírta minden iskola számára a Madarak és fák napjának megszervezését. 1994-ben egy miniszteri rendelettel rögzítették május 10-ét a jeles nap dátumának. A Madarak és fák napját a Föld napja testvérünnepének is tartják.
A fák nemcsak védenek, hanem össze is kötnek minket
Szinte mindenki tudja, hogy a fák oxigént termelnek, létük jótékony hatást gyakorol egészségünkre, mindezeken túl számos állatnak lakó- és búvóhelyéül szolgálnak.
Az már kevesebbekben tudatosul, hogy egy fa társadalmi, közösségi szempontból is érték, összeköt minket, pedig kerületünkben, Budafokon az Ősök Fájának története pontosan ezt mutatja be.
Az 1739-es pestisjárványt a település leggazdagabb családjának számító Knoll család családfője, Knoll József és felesége sem élte túl, viszont lányuk, Veronika igen, aki apja egy korábbi ígéretét alapul véve, a pestist követő évben felépíttette Budafok (akkoriban még Promontor) első templomát. Ugyanitt jött létre a település első temetője is, miután a lány itt temette el szüleit.
Az azóta eltelt közel 300 évben az eredeti növénytakaró már elpusztult, ma már temető sincs ezen a területen, a Szent Péter és Pál-kápolna előtt magasodó mezei juhar azonban azóta is biztos pontja az utcaképnek. A Péter-Pál utcai kápolna és az Ősök Fája története ez idő alatt összefonódott: körmenetek állomása, keresztutak kiindulópontja, az évente megrendezésre kerülő Péter-Pál-napok állandó helyszíne lett. 2002 nyarán kopjafát is elhelyeztek a fa közelében, mely az előtte való tisztelgést szimbolizálja.
A mezei juhart 2012-ben benevezték az Év Fája versenyre is, melyen az Országos Erdészeti Egyesület különdíját nyerte el, összességében pedig a 6. helyen végzett több mint ezer szavazattal.
Az Ősök Fájához egy legenda is kapcsolódik, mely így ír az öreg juharról:
„Gyökere éltető-elporló álmokat, fehérlő csontokat rejt, rezdülő lombja több mint negyednyi évezred történetét meséli. A város történetét! A mi történetünket, apáink, nagyapáink, eleink történetét… Tiszteljük és szeressük őt!”
A Madarak és fák napja egyik fontos üzenete, hogy „tiszteljük és szeressük” a fákat. Azok fontos szerepet töltenek be a klímaváltozás, a környezetszennyezés elleni védekezésben, egészségünk védelmében, valamint közösségépítő erővel is bírnak.
Forrás:
https://evfaja.okotars.hu/fa/2012/budafoki-osok-faja-0
https://www.origo.hu/utazas/20151001-ezeken-a-helyeken-talaljuk-magyarorszag-legoregebb-fait.html
