Május 20. a Méhek világnapja

Albert Einsteinhez köthető az a mondás; miszerint ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését.

A méheknek is van világnapja, ugyanis vészesen fogy a világ méhállománya, márpedig e hasznos beporzók hiánya biztos kihalásra ítélné többek között az epret, az almát, mandulát, paradicsomot, a kávét és bizony a kakaót is, ugyanis Földünk mezőgazdaságának hetven százaléka kizárólag a méhektől függ, akik beporzó tevékenysége nélkül a növények képtelenek lennének szaporodni. Egyetlen háziméh napi 7000 virágot látogat meg átlagban, és ahhoz, hogy 1 kg méz keletkezzen, 4 millió virágról kell összegyűjteni a virágport.

A méhek létét világszerte veszélyezteti a növényvédő szerek túlzott használata, az intenzív, monokultúrás mezőgazdaság, a terjedő invazív kórokozók, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése. Azonban nemcsak a házi és a vad méhek játszanak fontos szerepet a beporzásban, hanem a madarak, denevérek, pillangók, bogaraknak is, amelyek virágról virágra termékenyítik meg a növényeket.

De mégis mit tehetünk beporzóink védelmében?

Először is ültessünk minél több virágot! Ez lehet egynyári vagy évelő, de a kis rovarok számára a legjobbak a hosszan virágzó vagy a kifejezetten illatos fajták. A méhek és pillangók előszeretettel keresik fel például a levendulát, kúpvirágot, mentát, citromfüvet, kakukkfüvet, a méhfüvet és a kasvirágot. A virágok mellett egyaránt lehet olyan cserjéket és fákat is ültetni, melyeket igencsak kedvelnek a beporzók. Ilyen például az illatos és a közönséges fagyal, a kékszakáll, az illatos barátcserje, veresgyűrű vagy húsos som, a bodza, a fák közül többek közt a hárs, a galagonya és a gyümölcsfák, illetve a futónövények közül a lilaakác, a lonc vagy a borostyán.

Gyepszőnyeg helyett kialakíthatunk változatosabb, természetközelibb élőhelyet biztosító gyepet is, melyben helyet kaphat a százszorszép, a lóhere, a pitypang. Ha fűnyíráskor meghagyjuk az éppen virágzó, tarka foltokat már az is nagy segítséget jelent a rovaroknak, illetve ha egy tálka vagy egy kisebb kerti vízfelület formájában itatót biztosítunk nekik, azzal máris sokat tettünk azért, hogy könnyebben találjanak vízlelőhelyeket maguknak a beporzók.

A beporzók egészségét védjük azzal is, ha kerüljük a vegyszereket, melyek túlzott használata súlyos gondokat okoz az élővilágban. Ezeket legtöbbször kiválthatjuk biológiai szerekkel és módszerekkel, az egymásnak oltalmat nyújtó növénytársításokkal, az ellenállóbb tájfajták ültetésével, továbbá a kert ökológiai egységként történő gondozásával, alakításával. A madárodúkhoz hasonlóan kisebb-nagyobb rovarhotelek kialakításával mi magunk is teremthetünk apró lakhelyeket, menedéket a kis kerti segítők számára.

Levendulás kép forrása: pixabay.com