Ugrás a tartalomra

Mankóval is a színpadon

2016. április 16. szombat
Papadimitriu Athina a Nemzeti Vágtán elszenvedett lovas baleset után is folytatta a munkát
Mankóval is a színpadon

A budapesti születésű, ám görög mentalitását megőrző Papadimitriu Athina Egyiptomban élő görög nagyszülők és Magyarországra települt görög szülők leszármazottja. Az eMeRTon-díjas színésznő a Spirit Színházzal érkezik a Klauzál Házba, ahol április 24-én Júlia öltöztetőnőjét, Evie McGeert alakítja a Csodálatos vagy, Júlia! című darabban.

A Budapesti Operettszínház művésze nem szereti a monotóniát, nem örül, ha csak egyféle dologgal kell foglalkoznia, ezért színházi szerepei mellett Kutik Rezsővel elénk varázsolja Müller Péter Szeretetkönyvét, és az országot járja az autentikus cigányzenével megspékelt Somnakaj című gypsy musicallal. Bevallása szerint mindig is szerette a végleteket, így nem véletlen, hogy a színházi próbák, előadások után örömmel autózik Tahitótfaluba, ahol terepszínű kezeslábast meg gumicsizmát húz, és már siet is Levendula nevű lovához.

– A szeptemberi Nemzeti Vágtán súlyos balesetet szenvedett. Ezután is felül a lóra?

– Saját lovamon ültem, amikor a baleset történt, de nem Levendula volt a hibás, hanem én. Vakmerően előztem és találkoztam a palánkkal. Eltört a lábszárcsontom, de október elején már színpadon álltam – igaz, mankókkal. Novemberben a Nemzeti Lovas Színházzal bemutattuk az Arénában a Gladiátort, abban már ló, sőt elefánt hátán is voltam. A lábamnak még nem volt ereje, ezért hárman toltak fel, de fönt már jó volt.

– Mikor került ilyen közeli kapcsolatba a lovaglással?

– A Színművészeti Főiskolán mindenkinek kellett lovagolnia, így nekem is. Évek múlva azután egy szerelem Tahitótfaluba vitt, ahol a családommal birkák, kecskék, marhák és lovak között éltem tizenkét éven át. Ott éreztem meg a ló lelkét, azóta tudom, hogy az állat milyen hangulatban van, mit akar. A kapcsolatomnak vége szakadt, de én nem jöttem el a gyönyörű Dunakanyarból, mert imádom. Kutyám, Büszke is szeret itt élni, bár ő is annyiszor autózik a színházba, mint én, hiszen mindenhová velem jön.

Levendulán még nem ültem a baleset óta, mert arab ló lévén duzzad az energiától, én viszont még erőnlétileg nem vagyok hozzá teljesen kész. Ha időm engedi, Anna lányom (Trokán Anna színésznő – a szerk.) szelídebb, nyugodtabb lován lovagolok, de másik két gyermekemnek, Nórának (Trokán Nóra színésznő – szerk.) és Rékának is van itthon saját lova.

– Kedveli a békés természetet, mégis igen lendületes életet él.

– Az élet is ellentétekből áll, ha nem tudnám, milyen a szomorúság, nem örülnék a boldogságnak, mert csak akkor becsülöm az egyiket, ha tudom, milyen a másik. Apukám mindig azt mondta, hogy a létrának lefelé és felfelé is vannak fokai. A mentalitásom mindenképp görög, én optimista vagyok, mert a létrának mindkét irányát látom. (Tamás Angéla)