Már számolja az órákat a „Budafóka”

Zombori Gábor, a Budafóka junior világbajnok úszója ezekben a napokban a dél-afrikai Stellenboschban edzőtáborozik nevelőedzője, Horváth Tamás irányításával. A környezet idilli, a társaság jobb nem is lehetne – a világbajnok, világcsúcstartó Milák Kristóf diktálja az edzéseken a tempót –, Gábor mégis már számolja a napokat, erőt vett rajta a honvágy.

– Egy dombtetőn épült a szállodánk, onnan rálátunk Fokvárosra, nincs több tizenöt kilométernél a távolság, vasárnap délután be is nézünk a világ egyik legszebb fekvésű településére – mondta lapunknak Gábor, aki a pillangózó Biczó Bencével osztja meg szobáját, s akit internetalapú telefonon, Viberen hívtunk fel. – Február 22-én jöttünk ki ide, én először járok a Dél-afrikai Köztársaságban, és pontosan számon tartom, hogy március 13-án este kilenckor indulunk el a repülőtérre, ahonnan már másnap, 14-én, 0 óra 30 perckor indul a gépünk hazafelé. Ebből is érzékelhető, hogy a fejemben már megkezdődött a visszaszámlálás.

A visszaszámlálás a honvágy félreismerhetetlen jele, amit csak fokoz az a körülmény, hogy előzőleg Thaiföldön is eltöltöttek három hetet, s közben csak pár napra ugrottak haza Budapestre.

– Nem panaszkodhatom a körülményekre, bár a héten betört egy hidegfront, aminek következtében nappal csak 24-25 fokot mértünk, éjszaka pedig még 15 fokra is leszállt a hőmérséklet, s egy kissé lehűlt az uszodánk vize. Azóta viszont visszatért a kánikula, ismét 35 fok van, sőt, a héten még melegebb is lesz – érzékeltette Gábor a fokföldi klímát. – Nehéz összehasonlítani az itteni körülményeket Thaifölddel, az ott igazi turistaparadicsom, ott minden megvan egy helyen, itt kicsit utazgatnunk kell, de nem vészes. Ezen a héten már egy kicsit visszavettünk az edzésadagból, Thaiföldön reggelente nyolc, délutánonként hat-hét kilométert úsztunk, most már inkább a gyorsaságra, az intenzitásra helyezzük a hangsúlyt, s majd otthon könnyítünk, mert március végén jön az országos bajnokság, ahol biztosítanom kell a helyemet az olimpiai csapatban. Igaz ugyan, hogy tavaly a Duna Arénában, amikor 3:46,06 perces idővel junior világbajnok lettem 400 méter gyorson, teljesítettem az olimpiai szintet, de ha az ob-n ketten megelőznek, akkor kikerülök az utazók közül. És Holló Balázs, valamint Milák Kristóf nagyon készül erre a távra is. Őszintén szólva jobban örülnék, ha Kristóf csak a 200 méter pillangóra összpontosítana, arra a számra, amelyben világcsúcstartó, ez mindkettőnknek jobb lenne...

Gábor ajándéknak tekinti, hogy akkora klasszissal edzhet együtt, mint amilyen Milák, és a kis csapat másik két tagja, a szintén budafókás Márton Richárd, valamint Biczó Bence a Ferencvárosból.

– Kristóftól van mit tanulnom – említette Gábor. – Igazi egyéniség, a parton kissé különc figura, de a vízben óriási profi, ott ő a vezér. Nem egyszerű tartani vele a lépést, voltak olyan időszakok, amikor egy kicsit belefáradtam az edzésekbe, még az életkedvem is elment, de rájöttem, hogy ez a mostani tavasz és nyár, a tokiói olimpiai az egész pályafutásomat, sőt, az életemet meghatározhatja. És ilyenkor elfeledem a fáradtságot.

Különben is, már megkezdődött a visszaszámlálás, március 10-én kora hajnalban felszáll a repülőgép.

(VH)