Márton-napi liba újborral a tangazdaságban

Mielőtt elkezdődött volna a mulatság, a mintegy kétszáz bálozó, több csoportra elosztva, a pincében alapozhatta meg hangulatát, és a hatalmas asztaloknál kóstolhatták meg a tangazdaság új borait, persze csak mértékkel. A hatféle nedű tulajdonságainak ecsetelését Németh Iván tangazdaság-vezető szakavatott és élvezetes magyarázatai tették színessé. Tőle tudtuk meg, hogy a csípős tél és a csapadékhiány ellenére nem károsodott a szőlő.

– Jó tavaszunk volt viszont – mondta –, de a nyárra sem lehetett különösebb panaszunk. Igaz, augusztus közepéig alig esett, bár ezt bőséggel „behozta” a szeptember. Nem is a hőséggel volt a bajunk, sokkal inkább a sugárzással, emiatt láttunk égett bogyókat is a fürtökön. Két héttel korábban köszöntött be az esős időszak, két héttel előbb szüreteltünk, mint máskor, de volt olyan fajtánk, amit egy hónappal korábban! Például a valamikor hazánk fő fajtájának számító olaszrizlinget már szeptember 20-a körül szüreteltük. Ezután jöttek a kóstolók, és az amatőr borkedvelők is megállapíthatták, hogy a tangazdaságban jó munkát végeztek a tanulók tanáraik segítségével, és jó bort készítettek az idén is.

– Nem panaszkodhatunk a minőségre – folytatta Németh Iván –, úgy négyszáz hektoliter borunk lett, ami az utolsó literig elfogy. Amit mi megtermelünk, azt mind el is adjuk, mert elviszi palackban vagy folyóborként a kerület lakossága, de jönnek vásárolni messzebb vidékekről is. Földesi Gyula, a Soós István Borászati Szakképző és Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatója hozzátette, hogy minőségi boraikat palackozva is árusíthatnák.

– Mi adjuk a legjobb borászati képzést az országban, nálunk nagyon fontos a minőség! – mondta.  

(Temesi László)