Ugrás a tartalomra

Megáldották a budafoki Kálváriát

2016. október 01. szombat
A magyar katolikus egyház feje, Erdő Péter bíboros, érsek Budafokra látogatott, hogy megáldja a viharkárok után felújított Kálváriát
Megáldották a budafoki Kálváriát

Erdő Péter bíboros szeptember 14-én megáldotta a nemrégiben felújított budafoki Kálváriát. Az egy évvel ezelőtti nyári viharban megrongálódott emlékhely sok viszontagságon esett át az elmúlt évtizedekben, de az isteni gondviselésnek és a közösség erejének köszönhetően mindig újra megszépül ez a zarándokhely.

Sokan gyülekeztek a Péter-Pál-kápolna előtt a hagyományos keresztút megtételére. A hívek gyertyákkal a kezükben csendben várták a 8 órai harangszót, majd Erdő Péter bíboros vezetésével stációról stációra haladva idézték fel Jézus szenvedéseit.  Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész olvasta fel az adott állomás bibliai történetét. Az emberek minden stációnál megálltak és imádkoztak. Az út végén a budafoki Kálváriához érve az elhunytak lelkéért imádkoztak közösen a hívek. Erdő Péter bíboros megáldotta az emlékhelyet, amelyet ezt követően mindenki egyenként megtekinthetett. A keresztúton részt vett Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, Karsay Ferenc polgármester, valamint Németh Zoltán és Zugmann Péter alpolgármesterek is. A keresztút végén Garbóci László helytörténész mesélt az emlékmű történetéről. Mint elmondta, az első kálváriát 1761-ben állították fel az akkori Fekete-hegy tetején. Ez három vörösfenyőből ácsolt keresztből állt, amelyen festett bádog korpuszok voltak. Ezt a területet 1762. május 6-án szentelte fel Budai József kapucinus atya, ettől kezdve hívják Kálvária-hegynek. A gyarapodó közösség 1808-ban új, díszes kálvária építését határozta el. A liturgikus teret ekkor alakították ki a ma is látható méterűre és formájúra. Kemény mészkőből állítottak kereszteket, amelyeken a szintén mészkőből kifaragott két latort és Krisztus alakját helyezték el. Előttük egy kis asztal található, ahol János, Mária Magdolna és Szűz Mária alakja van. Az 1970-es években vandálok rongálták meg a kálváriát, majd a 90-es évek elején Szabó Péter szobrász-restaurátor felújította. Az önkormányzat 2015-ben helyreállítási munkálatokat végzett. A felújítás befejezését követően a július 8-i hatalmas vihar kicsavarta a tujákat, amik ledöntötték a mellvéd kőbábos korlátját. A közösség erejének és az összefogásnak köszönhetően azonban ismét eredeti állapotába került a budafoki Kálvária.

Köszönhető ez az Emberi Erőforrások Minisztériumának, Budafok-Tétény önkormányzatának és a Budafok Belváros Egyházközségnek. Az újra megszentelt kálváriánál Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: ez egy csodálatos késő barokk kori keresztút, ezért nagy öröm számára, hogy láthatja eredeti állapotában. Sajnos az évtizedek alatt többször barbár módon lerombolták, meggyalázták, de a gondviselés lehetővé teszi, hogy újra meg újra helyreállítsák.

– Azt hiszem, hogy a közösség azonosságát, összetartozását és Istenbe vetett bizalmát erősíti, valahányszor végig tudjuk járni ezt a keresztutat – emelte ki az érsek. – Magyarországon sokféle kálvária van, bizonyos helyeken, településeken hegyre vagy domb tetejére építik, azért, mert ünnepélyes alkalmakkor, főleg nagyböjtben bűnbánati cselekedet volt, hogy a hívek vállalták a fáradságot és felmentek a hegyre. Itt is a lépcsőket végig kellett járni, azt hiszem, hogy ennek is van egy egyfajta értéke. Az ember áldozatot vállal azért, amit fontosnak tart, és ezzel egy kicsit bevilágítjuk az életünket. Nem csak azt keressük, ami pillanatnyilag kellemes. Az embernek magasabb céljai vannak, ez újra meg újra tudatosul, mikor egy ilyen keresztutat végigjárunk – mondta Erdő Péter. Az impozáns, felújított kálvária mellett nemrég a Szent Lipót-plébánia is új világítást kapott, amelyet a nagyközönség az idei Budafoki Pezsgő- és Borfesztiválon csodálhatott meg. – Nagy örömmel láttam, hogy új világítást kapott a templom – közölte ezzel kapcsolatban a bíboros. – A díszkivilágítás mindig az összefogás eredményeként jön létre, mert egyedül nem lenne módunk erre, így aztán az állam és az önkormányzat segítségével mindez lehetségessé válhatott. Így volt ez már az esztergomi bazilika esetében is. Reméljük, majd messziről látszik ez a templom, és mindenkinek egy felfelé mutató jel lesz, mert az életünk nemcsak a lapos horizontális gondolkodásból áll, hanem van egy tágabb értelme, értéke is – fejtette ki az ünnepi szertartást követően Erdő Péter bíboros. Sárhegyi Zoltán plébániai kormányzó elmondta, hogy a templom új világításának ötlete öt évvel ezelőtt vetődött fel. A tervezési folyamat végén az önkormányzat több mint 12 millió forintból valósította meg az elképzeléseket. Mostantól hat új reflektorral több fény világítja meg a Savoyai Jenő téren található templomot. A több fényforrásnak köszönhetően nemcsak a látvány szebb, hanem a közbiztonság is nagyobb a templom környékén.

(Viszkocsil Dóra)