Mi lesz a Hárosi-öböllel?
Európában egyedülálló növény- és rovarfajok a közeli természetvédelmi területeken, horgászegyesületek, csónakkikötők, a vízen halászó különleges vízimadarak, szürke gémek és bakcsók. A Hárosi-öböl csodákat rejt, a kerületünk igaz zöld szigete, pihenő oázisa. Most azonban elkeserítő látvány fogadja az itt kirándulókat az öböl bejáratánál. A vízfelület kapuja szinte teljesen elzáródott a Duna alacsony vízállásának, az eliszaposodásnak, a hordalék felhalmozódásának következtében.
A helyi horgászok szerint ez súlyos következményekkel is járhat az itteni élővilágra nézve. Salamon Ferenc, a Baross Gábor Horgászegyesület gondnoka szerint a vízpótlás nélkül oxigénhiányos állapot jöhet létre az öbölben, amely hosszú távon akár halpusztuláshoz is vezethet, de mindenképpen káros a terület élővilágára. A horgászok úgy látják, hogy az eliszaposodás, a hordalék lerakódása csak fokozódott, amikor az öböl bejáratánál megépítették az M0-s hídját, és statikai okokból feltöltötték a part egy részét. Azóta olyan vízmozgások vannak, amelyek miatt jobban lerakódik itt a hordalék.
Karsay Ferenc polgármester úgy nyilatkozott: a probléma sajnos nem új keletű, a kilencvenes évektől a kétezres évekig kishajók kikötője volt itt, és már akkor gondot jelentett az eliszaposodás. Amikor pedig az M0-s hidat megépítették, olyan módon avatkoztak be a Duna folyásába, hogy megszűnt az öböl természetes vízcseréje, így nagy mennyiségben lerakódik a hordalék. Időszakonként mederkotrást kell elvégezni, a kétezres évek elején történt is ilyen, de ennek hatalmas költségei vannak. Az öböl vízfelületének a 93 százaléka önkormányzati tulajdon, de éppen a bejárati rész nem, ott állami és fővárosi tulajdonú területek vannak. Ezért felkeresték az illetékeseket, hiszen együttműködés szükséges a helyzet megoldásához.
Az önkormányzat a képviselő-testület döntése értelmében vállalta, hogy megtervezteti, miként kell elvégezni itt a kotrást, illetve hová és hogyan lehet majd elhelyezni az iszapot, ennek vállalja a több tíz milliós költségeit. Ugyanakkor minden erejükkel azon lesznek, hogy az illetékesek a tervek alapján oldják is meg a problémát.
A mielőbbi intézkedések megtétele érdekében egyébként már 2024 novemberében szakmai egyeztetést hívtak össze a Hárosi-öbölben szükséges, lehetséges lépésekről. Az egyeztetésre meghívták a Budapest Főváros Kormányhivatal, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselőit.
Az öböl teljes eliszaposodásának, kiszáradásának megakadályozása érdekében folytatják a tárgyalásokat az illetékes hivatalokkal, szakmai szervezetekkel.
Szépvölgyi Gergő, a körzet önkormányzati képviselője elmondta: örül, hogy sikerült elindítani a folyamatot a tervezéssel, ezt szerinte követheti majd egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, majd a stratégiai tervezés. Azt a képviselő is megerősítette, hogy mivel nincs vízfelületi tulajdona az önkormányzatnak az öböl bejáratánál, a kivitelezéshez állami és fővárosi közreműködésre is szükség lesz.
Esze Tamás, a Mi Hazánk önkormányzati képviselője beszámolt arról is, hogy a polgármester megbízásából hamarosan egy szakemberrel helyszíni bejárást is folytatnak a területen. Azt azonban már most látni, hogy a feladat olyan sokrétű, hogy több száz millió forintba kerülhet. Nemcsak a kotrást kell ugyanis elvégezni, hanem a kitermelt iszap és hordalék elszállítását is. Ez szivattyúzással is megoldható a Duna felé, de ez is sok pénzbe kerül, ami nagyon megterhelné az önkormányzatot, amelynek nincs is tulajdona a bejárati területen. A tervezés mindenesetre már bekerült a kerületi költségvetésbe, az első lépést tehát meg lehet tenni a megoldás felé.
