Ne dőljünk be a banki csalóknak!

Tizennyolcezer sikeres banki csalást regisztráltak a hatóságok csak a 2023-as évben, és ezzel 23 milliárd forintos kárt okoztak a bűnözők az ügyfeleknek. Ennél sokkal nagyobb lehet a valós kár, hiszen nem mindenki tesz feljelentést. Az elkövetések száma 2024-ben és 2025-ben tovább növekedett, vagyis hatalmas összegekről beszélünk, amik a gyanútlan ügyfelektől a csalók markába jutnak. A csalók nem válogatnak, fiatalok, idősek, magánszemélyek és vállalatok egyaránt célpontok.

Míg korábban telefonon, SMS-ben keresték meg az áldozatokat, addig mostanában leginkább az e-mailes csalások divatosak. Az adathalász csalók hamis banki vagy szolgáltatói weboldalakat, e-maileket használnak, hogy bizalmas adatokhoz jussanak. Ilyenek például a bankkártya- vagy belépési adatok, banki jelszavak.

Sokszor előfordul például, hogy a bűnözők lemásolják a bankok hivatalos weboldalait, így könnyedén csalnak ki pénzt az ügyfelektől, hiszen a teljes tranzakció a csalók weboldalán zajlik, miközben az ügyfél nem is a pénzintézettel kommunikál. Az áldozatok néha később sem veszik észre, hogy nem a valódi oldalon járnak, csak akkor, amikor már bottal üthetik a csalók nyomát. Az, hogy másolt weboldalon járunk, az avatatlan szemlélő számára sokszor nehezen követhető, ezért célszerű időről időre törölni a sütiket a telefonon vagy a gépen is.
Ha kapunk egy linket és ott rákattintunk egy oldalra, mindig nézzük meg, hogy pontosan milyen oldalon járunk, ha gyanús, hosszú vagy különleges karakterek vannak a webcímben, akkor semmiképpen ne folytassuk a tranzakciót. A legegyszerűbb, hogyha minden esetben újból begépeljük a pénzintézetek hivatalos weboldalának a címét, és úgy indítunk csak bármilyen lépést a netes felületen. Az is jó, hogyha egy olyan banki applikációt használunk, ami valamilyen egyéb hitelesítést is tartalmaz, arcfelismerést vagy külön kódot. (Folytatjuk)

(VH)