Ugrás a tartalomra

Örömapa örömzenéje a Fröccs teraszon

2015. szeptember 18. péntek
Fekete István nemzetközi hírű jazztrombitás legújabb muzsikustársai a fiai: János, Mátyás, Zoltán és István
Örömapa örömzenéje a Fröccs teraszon

Négy Fekete állt egyszerre a színpadon, és látszott rajtuk, hogy örömmel muzsikálnak együtt. Családi vállalkozásuk igazi unikumnak számít a magyar művészvilágban, különösen, ha a nemek arányát tekintjük. Zenész apáról és négy zenész fiáról van ugyanis szó. A Budafoki Pezsgő- és Borfesztiválon a családból négyen léptek színpadra a Fröccs teraszon, azaz a Promontor udvarban.

A családfő és zenekarvezető Fekete István jazztrombitás, miután jól kifújta magát a színpadon, jazz-rock örökzöldeket és saját szerzeményeket játszott. Egy óra múlva a színpad mellett büszkén beszélt legkedvesebb zenésztársairól:
 – Mind a négy fiam zenél, János dobol, Mátyás énekel és gitározik, Zoltán basszusgitározik, valamint a most elfoglaltsága miatt nélkülözött István fiam szintén gitározik és énekel. A jazz és a rock a kedvenc műfajuk, nagy öröm, hogy olykor-olykor együtt muzsikálhatunk.
– Arra a kérdésre, hogy mi könnyebb egy zenész családban, ahol az apa a főnök, a közös koncertek vagy a próbák, az egyik fiú azt válaszolta még a koncert előtt: „Zenélni nagyon jó együtt, próbálni viszont nagyon nehéz.” Mit szól ehhez?
– Van benne valami, mert a szoros kapcsolat, sőt baráti viszony kicsit hátráltathatja is a közös munkát. A próbákon sem könnyű mindig a szükséges szigort betartani. Viszonylag ritkán, havonta egyszer tudunk csak öten összejönni, mert mindannyian elfoglaltak vagyunk, de a fiúk amúgy is azt vallják, a színpadon lehet igazán fejlődni.
– Most már kicsit több ideje lesz a fiúkkal foglalkozni, mert a színpadon azt mondta a közönségnek: „Szabadúszó vagyok, előttem az élet”…
– Valóban, ősztől már nem vagyok pedagógus, a kőbányai zeneiskolában nem kezdtem meg a tanévet, mint korábban évekig, és csaknem hatvanévesen újra szabadúszó lettem. Így remélem, a jövőben valóban több időm jut a családra és a szerzeményeimre.
– Gondolom, a felesége szintén zenész.
– Rosszul gondolja, ő gyógyszerészasszisztens, de néha azért dalra fakad odahaza. Kedvence Demjén Rózsi, akitől gyakran énekli a Hogyan tudnék élni nélküled? című dalt, amivel reményeim szerint semmire nem céloz…
– Játszott már itt a fesztiválon?
– Egyszer, évekkel ezelőtt, de nem a családommal. Akkor is, most is jól éreztem magam Budafokon, mert itt mindig jó a hangulat és persze finomak a borok. (Temesi László)

(VH)


Örömapa örömzenéje a Fröccs teraszon