Pharrajimos – egy elhallgatott tragédia
A kiállítás apropója az augusztus 2-i a pharrajimos, azaz a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja. A porajmos, parajmos vagy parrajmos kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik, magyarországi lovari alakja pharrajimos, eredeti jelentése „elpusztítás, elnyeletés”. Az augusztus 1-i, hétfő esti megnyitón a tárlatot rendező Kirschner Péter, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke emlékeztetett, 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka számolták fel az auschwitz-birkenaui II/E. cigánytábort, kivégezve utolsó 3000 lakóját. A téma kutatóit idézte, akik szerint a magyarországi cigányságot sújtó porajmos története csak megközelítően dokumentálható, a porajmos során meghalt magyarországi cigányokról nem rendelkezünk pontos számadatokkal. Széles körben elterjedt vélekedés, hogy Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően kb. 30–70 000 romát, köztük gyerekeket, nőket és öregeket deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. A kutatási adatok szerint kb. 5000-re tehető azon cigány honfitársaink száma, akiket 1944–45-ben etnikai hovatartozásuk miatt álorvosi kísérletekkel megkínoztak, megnyomorítottak, illetve akiket haláltáborokban gyilkoltak meg, vagy munkaszolgálaton haltak meg. A magyarországi roma áldozatok jelentős része nem külföldi lágerekben pusztult el, hanem az országon belül gyilkolták le őket, erdőszélen, útszéli árkokban, vagy a települések határában – hangzott el a tárlatmegnyitón. Kirschner Péter a Városházi Híradónak elmondta, szinte adták magukat a kép és szövegtársítások, annyira találtak egymáshoz a roma művészek festményei, rajzai és a roma költők alkotásai. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, annyira mély és őszinte érzelmi kisugárzása van a társítással létrehozott kép-szöveg műveknek, azaz a kisméretű „metro-art” plakátoknak, hogy azokat a korábbi metrószerelvényekben tartott kiállítás során sem érte semmilyen károsodás. A vizuális élmény annyira intenzív, hogy az utazóközönség részéről sem jutott senkinek eszébe ártó szándékkal közelíteni hozzájuk – mondta Kirschner Péter.
A tárlat megnyitóján részt vett Karsay Ferenc polgármester is, aki a Városházi Híradónak úgy fogalmazott, emberközeli, szívhez szóló képet festenek a kiállított alkotások a roma holokauszt során történtekről. A magyar lakosság legelesettebb rétegét érte akkor ez a tragédia, és ideje szembenéznünk az egész társadalom szintjén azzal, amit annak idején velük szemben elkövettünk, ebben az esetben ugyanis nem beszélhetünk a németek túlkapásairól. Ma már bizonyított tény, hogy a magyarországi roma holokausztban a meghatározó szerepet a magyar csendőrség játszotta a likvidálások terén is. Vannak tehát adósságaink, remélem megfelelő módon sikerül törlesztenünk ezzel a kiállítással is – mondta a Városházi Híradónak Karsay Ferenc polgármester.
A kiállítást a budafok-tétényi önkormányzat mellett a Miniszterelnökség és a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat is támogatta. A szeptember 15-ig ingyenesen látogatható tárlat megnyitóján közreműködött a Karaván Família roma együttes.
