Rögös az út a győzelmekig

Két bajnoki mérkőzésen és egy Magyar Kupa-összecsapáson van túl a régi-új vezetőedzőjével, Csizmadia Csabával az NB II középmezőnyében megkapaszkodni szándékozó Budafoki MTE labdarúgócsapata. Hazai 0-0 a Budaörssel, 2-1-es vereség az Újpesttől a kupában, és legutóbb vasárnap peches 1-0-s kudarc Győrben. A vártnál is rögösebb a győzelmekig vezető út.

Bár Csizmadia Csaba marosvásárhelyi srác, mégis tősgyökeres budafokinak számít, hiszen itt futballozott pályafutása utolsó szakaszában, majd a Promontor utcában kapott lehetőséget, hogy vezetőedzőként bizonyítson, ráadásul történelmi körülmények között, hiszen ő volt az, aki 75 év után visszavezette az NB I-be a Budafokot.
Aztán jött a kiesés, és a búcsú. A csapatnak az élvonaltól és „Csizinek” a BMTE-től. Nem haraggal, nem sértődéssel, és még jól emlékszem rá, amikor Jakab János tiszteletbeli elnök azt mondta nekem: „Csizitől csak átmeneti a búcsú.”

Az is lett, Boér Gábor menesztése után teljesen természetes módon hívta fel „Jaksi” Csabát, és ő jött is a hívó szóra.

– Magától értetődik – mondta lapunknak az edző. – Igaz, hogy volt egy megtisztelő megkeresésem Dunaszerdahelyről, és bár meglehet, hosszú távon csábítóbb lehetőségeket kínált Világi Oszkár klubelnök hívó szava, én mégis Jaksi bá’ telefonhívására mondtam igent. Pontosan tudtam, hogy nem lesz villámgyors fáklyásmenet, ezért sem vagyok elkeseredve attól, hogy az első két bajnokinkon csak egy pontot szereztünk, és jelenleg a 14. helyen szerénykedünk.

Csizi azt mondja, a legfontosabb és legsürgetőbb feladat a játékosok megtépázott önbizalmának helyreállítása. Ha meglesz az első siker – reményeink szerint már a Soroksár elleni hazai bajnokin –, akkor talán minden a helyére kerül.

– Abban én is igazat adok Jakab Jánosnak és Oláh Lóránt sportigazgatónak, hogy a mostani játékoskeret semmivel sem gyengébb, mint az, amelyikkel az NB I-ben kellett megkísérelnünk a bennmaradást – mondta a vezetőedző. – Hogy mást ne mondjak, összetettem volna a két kezemet, ha olyan védőm van, mint most Fótyik Dominik. De ha nincs önbizalom, akkor eredmény sincs. Vasárnap például legalább háromnegyed részben nálunk volt a labda a Győr ellen, mégis kaptunk egy gólt egy távoli lövésből, és kikaptunk egy-nullra. Pedig Kokónak (Kovács Dávid – a szerk.) megvolt a helyzete az egyenlítéshez.

Hiába, ezek most ilyen hetek. De egyszer minden a helyére zökken, és akkor elindul a BMTE szekere.

Ch. Gáll András