Segítségnyújtás az energia-veszélyhelyzetben

– Az orosz–ukrán háború okozta válság miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. Hogyan reagál erre a kerület vezetése?
– A sváb őseink életszemléletének megfelelően mindig igyekeztünk abból előre lépni, amit már megteremtettünk, és próbáltunk tartalékokat képezni. A válságok idején – amilyen a Covid-krízis volt, meg amilyen ez a mostani is – hozzá kell nyúlnunk ezekhez a tartalékokhoz. Mivel egyelőre nem látható, hogy meddig tudjuk felhasználni ezeket a forrásokat, mostantól még ennél is sokkal tudatosabban, takarékosabban kell gazdálkodni.

– Sokan keresik meg mostanában, mert gondjaik vannak a rezsiszabályok megváltozása miatt?
– Igen, például a többgenerációs családi házak lakói, akik nem, vagy csak korlátozottan tudják igénybe venni a kedvezményeket, vagy a jövedelmük kevesebb annál, hogy a megnövekedett költségeket fedezni tudják. Ezekre a problémákra helyi szinten meg kell tudni adni a saját válaszainkat. Az önkormányzatnak is szerepe van abban, hogy a rendelkezésre álló eszközeit erre a célra használja.

– Mit tudtak kitalálni, hogy segíthessenek, milyen eszközökkel élhet az önkormányzat?
– Létrehoztunk egy operatív munkacsoportot, és egy egymilliárd forintos alapot közüzemi és működési kiadások tartaléka néven. Az erről szóló előterjesztésről a szeptemberi képviselő-testületi ülésen fogunk dönteni. A kollégáink minden felszabadítható pénzeszközünket számba vették, és erre a tartalékra csoportosították át az idei költségvetésben. Már az előző évről áthozott pénzmaradvány utáni módosított költségvetésünkben szerepelt működésű célú tartalékként több mint 600 millió forint, illetve az általános tartalékban is volt erre a célra további 110 millió forint. Ezt a nagyjából 720 millió forintnyi tartalék összeget emeljük most fel több mint egymilliárdra, erre teszek javaslatot a képviselő-testületnek.

– Honnan jön ez a csaknem 300 millió forint többlettartalék? El kell hagyni bizonyos feladatok megvalósítását?
– Az átcsoportosítás miatt nem fogjuk elhagyni az eddigi feladatainkat, viszont a kiadásainkat biztonsági okokból lassítjuk. Például a kulturális feladatok közül a kerületi információs táblákra, kiadványokra, naptárakra, reprezentációs ajándékokra szánt vagy a sajtó működéséhez szükséges források, a műsorkészítésre, elektronikus és közösségi médiára fordított pénzek bekerültek ebbe a tartalékba. Bekerült még a keretbe az önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújításaira szánt összegek egy része, a téli jégpálya építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges forrás, illetve a sportpályákra tervezett fejlesztések egy része, vagy azoknak a pályázatoknak az önrésze, amit nem nyertünk el. Idekerültek az olyan feladatokra szánt összegek is, amelyeket nem nekünk kellene elvégezni, de korábban vállaltuk, mert enélkül nem csinálta volna meg senki. Például zebrák kialakítása, vagy más fejlesztések, amelyek eredetileg a fővárosi Budapest Közút Zrt. feladatai lennének.

– Mire használják fel ezt a forrást, ha nagyon szükség lesz rá?
– A felhasználásban a rugalmasságra törekszünk. Arra, hogy oda tudjuk csoportosítani a forrásokat, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az első fontos csoport, amit védenünk kell, az oktatás, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti intézmények működése. A legfontosabb, hogy minden intézményünkben fenntartsuk a jelenléti szolgáltatást. Ne legyen olyan helyzet, hogy a gyerekek ne tudjanak bemenni az óvodába, vagy az emberek ne tudjanak elmenni az orvosi rendelőbe, és ne maradjon el a házi segítségnyújtás vagy ápolás a szociális intézmények zárva tartása miatt, bár ezzel rendszeresen riogat az ellenzék. Alapvető dolog a gyermekétkeztetés kedvezményeinek fenntartása, nem tervezünk térítésidíj-emelést a helyi menzákon, bár az ellenzék ezt is hangoztatja. Az álláspontunk szerint ha emelkedik a szolgáltatás díja, azt nem szabad átterhelni a családokra.
– Örvendetes, hogy az intézmények működésére ennyire figyelnek, de mi a helyzet azokkal a lakosokkal, akiknek a háztartásában akadnak megoldhatatlannak tűnő problémáik?
– A rászoruló családok gondjaira továbbra is figyelmet kell fordítanunk. Ez a szemlélet jelenleg is településünk egyik erőssége, a szociális háló valós segítséget kell hogy nyújtson a jövőben is. Az előterjesztésünk szerint a meglévő szociális segélyezési rendszerünket megtartjuk, és ezen belül felemeljük a keretösszegeket. Megemeljük az élelmiszer-vásárlásra fordítható rendkívüli települési támogatás összegét, továbbra is lesz szociális tűzifa-támogatás, a lakásfenntartási és a lakhatási támogatásra szánt forrásokat is megnöveljük. Az idős embereknek gondot jelent a ház előtti területek rendben tartása, erre szeretnénk bevezetni a szociális kaszálás lehetőségét.

– Ebben a krízishelyzetben a támogatásokon túl talán az is fontos, hogy a kerületben élők is megtanuljanak takarékosabban élni. Mit tudnak tenni, hogy ezt tudatosítsák a helyiekben?
– Vannak a kerületben olyan régi programjaink, amelyek a takarékoskodást célozzák. A Nagytétényi Ember- és Érdekvédő Egyesület edukációs programja például segíti a rászorulók körében az épületek nyílászáróinak szigetelését, vagy azt mutatja be, miként lehet gázfelhasználás nélkül, takarékos, nem környezetszennyező módon fűteni, energiatakarékos izzókat használni vagy csökkenteni perlátorral a vízfelhasználást. Most ezt a programot kierjesztettük az egész kerületre. A Szociális Szolgálat, illetve a Gyermekjóléti Központ közreműködésével 150 háztartást érintő módon indulnak ezek a programok. Ebben két díszpolgárunk, Bogó Ágnes és Bakos Miklós is részt vesz, akiknek ezúton is szeretnék köszönetet mondani.

– Hogyan takarékoskodik az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal?
– Mindent magunkon kell kezdeni. A takarékoskodási kontrollt szeretnénk növelni a hivatalban is. A már említett operatív munkacsoport ezen is dolgozik. Mostanában sokszor eszembe jut, hogy jégkorongozóként mennyire furcsállottam fiatalabb koromban, hogy Norvégiában például csak addig folyt a víz, amíg egy lelógó láncot húztunk a zuhany alatt állva, ha elengedtük, nem működött. Így véletlenül sem lehetett nyitva hagyni a csapot. Ma már ezt is kezdi mindenki megérteni, muszáj felismerni, hogy takarékosabban, környezettudatosabban kell élni.

– Gondolkodnak alternatív energiafejlesztésekben is?
– Természetesen megkezdtük az átállást a megújuló energiákra a saját intézményrendszerünkben, napelemeket, kollektorokat, hőszivattyúkat szereltetünk fel. Már most is számos ilyen intézményünk van, például a Cziffra György Közösségi Ház már hőszivattyús hűtés-fűtés rendszerrel épült. Ezeket a fejlesztéseket igyekszünk felpörgetni. De a közelmúltból is tudok ilyen beruházásról beszámolni: környezetbarát technológiával működik a kerület új intézménye, a Zöldike tagbölcsőde is, amelyet szeptemberben adunk át a gyerekeknek.

– Hány gyerek kezdhet ide járni szeptembertől, és lesz-e megfelelő számú személyzet, csecsemő- és kisdedgondozó a működéshez?
– A férőhelyek száma hetvenkettő, szeptember első felében az előjelentkezések, előjegyzések alapján teljes létszámmal tud majd működni a bölcsőde. Rendelkezésre áll a szükséges személyzet is, felsőfokú végzettségű csecsemő- és kisdedgondozók kezdhetik el itt a munkát. Az utóbbi nem kis teljesítmény manapság, mert szakemberhiány van ezen a területen. Csepeliné Faragó-Tóth Gabriella intézményvezető viszont megtalálta ehhez a megfelelő kollégákat, akiket sikerült hozzánk is csábítani.

– A kerület egészét tekintve mekkora a szakemberhiány dadusokból, óvónőkből, pedagógusokból?
– Sajnos nagy. A csecsemő- és kisdedgondozók körében már megtörtént az a bérfejlesztés, amely remélhetőleg megoldás lesz majd az óvodapedagógusoknál és a tanítóknál, tanároknál ahhoz, hogy ne lehetetlenüljön el, öregedjen el ez a szakma. Minden közszféra küszködik azzal, hogy nem valós alternatívája a vállalkozói szférának. Az egészségügyi szakszemélyzetnek is szüksége lesz majd béremelésre, a saját rendelőinkben is érezhető ez a probléma. Mi annyit tudunk tenni, hogy a közalkalmazotti bértábla alapján meghatározott fizetéseket igyekszünk kiegészíteni, pótlékokat, lakhatási támogatást adni. A hivatalos adatok szerint kiemelkedőnek tekinthetők ezek az erőfeszítéseink országosan is. Persze maguk az óvodapedagógusok lehet, hogy nem így érzékelik, mert hiány van nálunk belőlük a kerületben. Az iskolai pedagógusok béremelése ugyanakkor csak állami szinten oldható meg. Ehhez persze az is kell, hogy az ellenzék ne azért dolgozzon az unióban, hogy ne kapjuk meg az ehhez szükséges helyreállítási pénzeket. A kormányban viszont megvan a szándék, hogy az iskolai pedagógusok bérét is rendezze.

– Említette az egészségügyi szakszemélyzet helyzetét. Ez a probléma megjelent az új kerületi CT berendezés üzembe helyezésénél is. Megoldódott ez a kérdés?
– Jó hírem van, megtalálták a megfelelő szakembereket ehhez. Dr. Kiss Norbert, a szakrendelő vezetője és Ludván Katalin ápolási igazgató erőfeszítéseinek köszönhetően megoldódott ez a gond is. Orvost könnyebben találtak, mint műszaki személyzetet. Szep-tember első hetében azonban elindul a tesztüzem, amelyen a gyártó betanítja a kezelőket. Ezalatt a CT még csak egy műszakban működik, utána viszont két műszakban. Természetesen szakorvos beutalója és előjegyzés alapján fognak érkezni a betegek ide a fővárosból. A helyi lakosok viszont előnyt fognak élvezni a vizsgálatoknál. Mindez az Egészséges Budapest Programból valósulhatott meg, amelyre a forrásokat a kormány adja, de a projekteket a főváros hagyja jóvá. Úgyhogy ezért a kormánynak és a fővárosnak is köszönettel tartozunk.

– Tisztán fővárosi beruházás lesz viszont a körforgalom építése a Tóth József utca és a Nagytétényi út kereszteződésénél. Ha ezt már szeptemberben elkezdik, ahogyan az eredeti tervekben szerepel, nem könnyítik meg az iskolakezdést, hiszen a Kossuth Lajos utca lezárásával, forgalomkorlátozással jár, ami dugókat okoz a belvárosban. Elkezdik már ebben a hónapban?
– Egészen biztosan nem, bár konkrét, pontos információink nincsenek a kezdésről. A leveleinkre nemrég válaszolt Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, és azt közölte, hogy október közepére fogják átadni a területet a kivitelezőnek. Október közepétől jövő nyár közepéig zajlanak majd a munkák. Lesznek időszakos lezárások, sok közmű is épül, utakat építenek át, például a Pécsi utcát, de érinteni fogja a Mária Terézia utcát és a Kossuth Lajos utcát is a fejlesztés. Okoz majd kellemetlenségeket, de sokat fogunk belőle profitálni, mert a baleseti statisztikák szerint is ez a kereszteződés az egyik legbalesetveszélyesebb a kerületben. Szurkolok a fővárosnak, hogy jó minőségben és gyorsan elkészüljenek, és türelmet kérek a nevükben is a kerületiektől. Fontos ez a fejlesztés azért is, mert ez az első lépése Budafok-Belváros teljes felújításnak a Leányka utcától a Kossuth Lajos utca végéig.

– Szeptember elején mégis lesz némi korlátozás Budafokon, de emiatt nem fogunk bosszankodni, hiszen indul a Budafoki Pezsgő Bornapok. Milyen lesz a rendezvény idén?
– Egyrészt emiatt csak kevesebb korlátozás lesz, mint legutóbb, nem lesz lezárva például a Kossuth Lajos utca. Amikor szerveztük ugyanis a rendezvényt, nem tudtuk, hogy ez nem esik egybe a már említett körforgalom építésével. Két év után azonban végre a régi fényében várja a bornapok a vendégeket. 23 borászat lesz jelen, 5 helyszínen lesznek koncertek, kulturális események a három nap alatt, szeptember 2-án, 3-án és 4-én. Az eseménysorozat fő helyszíne az Oroszlános Udvar (Borudvar) lesz, ahol a szeptember 2-i gála a BDZ Big Band koncertjével veszi kezdetét, amelyen fellép Gájer Bálint és Polyák Lilla is. Ugyanitt, szombaton Tátrai Tibor új zenekara, a godfater. lesz a fő produkció. Idén újdonságnak számít, hogy már pénteken 16 órától megnyílnak a helyszínek, és a Borudvar mellett a Borligetben, a Városház téren is lesz zenei színpad, ahol könnyűzenei koncerteket hallgathatnak a vendégek. A Gyermekligetben egész napos családi és gyerekprogramok, játszóházak várják a kicsiket. Akik a kikapcsolódás csendesebb formáját kedvelik, és piknikhangulatra vágynak, felkereshetik a Piacteret és a Szieszta pontot is. Ha pedig vásárfiát is szeretnének hazavinni, a kiváló kézműves termékeket felvonultató Vásársoron válogathatnak, ezúttal a Játék utcában. Az idei rendezvényt megtiszteli fővédnökként a jelenlétével Nagy István agrárminiszter is. Idén ünnepli 140 éves jubileumát a Törley Pincészet, ebből az alkalomból szobrot is avatunk, illetve ökumenikus istentisztelet is lesz a szombati napon, és természetesen új borlovagokat avat a Promontorium Borlovagrend. Reméljük, hogy az időjárás is kegyes lesz hozzánk, és együtt kóstolgathatjuk a szép borokat a kora őszi napfényben.

Haraszti Gyula