A Nagytétényi Polgári Kör és a Német Nemzetiségi Önkormányzat találkozót szervezett a nagytétényi svábok kitelepítésének 72. évfordulója alkalmából a Nagytétényi Sváb Emlékhelyen.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Nagytétényi Polgári Kör hét éve állította a sváb emlékhelyre azt a műalkotást, amely a településről kitelepített németeknek állít emléket. Idén a Südoffen Blaskapelle zenekar játszotta el a magyar és a német himnuszt a megemlékezés elején. 

A sváb emlékhelynél Lászlóné Varga Éva, a Nagytétényi Polgári Kör elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kludák Erzsébet, a Nagytétényi Helytörténeti Kör vezetője ismertette a németek Magyarországra történő betelepülésének okait és körülményeit. A történelmi visszatekintést követően az Árpád Utcai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola egyik tanítója és két diákja: Tury Katalin tanárnő valamint, Schwáb Hanna és Nóra olvastak fel magyarul és németül két verset. Karsay Ferenc polgármester beszédében hangsúlyozta: a mai napon ne csak a szomorú történések előtt hajtsunk fejet, hanem gondoljunk tisztelettel arra, mennyi mindent tanultunk a sváboktól. Megtanították, hogy a munka érték, hogy a gyarapodás egyetlen járható útja a szorgalom. 

„Az életünk egy körhinta, mindig lesznek, akik ebbe a körforgásba beszállnak, és mindig lesz, aki kiszáll” – ezzel a gondolattal kezdte beszédét Szirtes Edit, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Felidézte a Südoffen Blaskapelle zenekar vezetője Schanz Tivadar emlékét, aki nemrégiben hunyt el. Az ő emlékét őrzi ezentúl a Nagytétényi Fúvós Találkozó, melyet a Szelmann Házban rendeznek meg minden évben. A beszédek végén a résztvevők koszorúkat és egy-egy szál rozmaringot helyeztek el az emlékműnél.

(Viszkocsil Dóra)