Százéves színésznő szerepben

Dupla ünnep március 15. Gyulányi Eugénia Évának, aki Magyarország legidősebb színésznője. A nemzeti ünnepen töltötte be a századik életévét és verset is mondott a Dísz téren. Ma is jó egészségnek örvend, fellépésekre hívják a művésznőt, aki metróval, busszal, villamossal közlekedik.

– Kolozsvárott, 1915. március 15-én látta meg a napvilágot, szülei színészek voltak, édesanyja primadonna, édesapja bonviván. Természetes volt, hogy az ön útja is a színházba vezetett…

– Beleszülettem a színház világába, így nem is volt kétséges, hogy én is ezt a mesterséget választom, csaknem nyolcvan évvel ezelőtt, 1937-ben szereztem diplomát. Az Örökös diplomát három éve kaptam meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kezdőként a Nemzeti Színházhoz kerültem ösztöndíjasként, majd több vidéki színházban léptem fel. 1958-ban lettem az Állami Déryné Színház tagja, 1972-ig, ekkor vonultam nyugdíjba.

– A „Dérynével” járta az országot?

– Igen, és eljutottam Budafok-Téténybe is, ami akkoriban, emlékeim szerint, kedves, falusias jellegű városrész volt, tiszta vidék, amilyet százával láttunk az országban, bármerre is vittük a népszínműveket, zenés darabokat. Az ötvenes-hatvanas években rengeteget utaztunk a környéken és távolabbi vidékeken is. Többször felléptem Budafokon, illetve Budatétényben, és azóta is jártam ott barátaimnál, bár VIII. kerületi otthonomtól elég messze van. Már alig ismerek rá a régi „falura”, annyira megújult.

– Mik hosszú művészi pályájának legszebb emlékei?

– Több nagy szerepet játszottam, de egyszer a hangszálgyulladást kapott Ruttkai Éva helyett kellett a Nemzeti Színházban beugranom A néma leventében. Egy hónapig helyettesítettem ezt a nagy színésznőt a színpadon. És milyen a sors, fél évszázaddal később, a róla elnevezett színházba hívtak meg kilencvenhét évesen egy szerepre. Nagyon izgultam, mert akkor már évtizedek óta nem játszottam, csak versekkel léptem fel.

– Hány verset tud könyv nélkül?

– Pódiumra bármikor ki tudok állni legalább harminc-negyven verssel, de egyszeri átolvasás után akár százzal is.

– Hogyan ünnepelte meg századik születésnapját?

– Versmondással. Meghívtak a Várba az ünnepségre, és a Dísz téren elszavaltam Ábrányi Emil Él a magyar! című versét, majd egy étteremben gyűlt össze a rokonság és a barátok, még Ausztráliából is jöttek. Nagy örömömre Orbán Viktor miniszterelnök is személyesen köszöntött fel. 

Temesi László