Ugrás a tartalomra

Tanuljunk meg együttműködni

2022. december 16. péntek
Karsay Ferenc: A válság azt is megmutatja, hogy meg kell becsülni az igazi értékeket
Tanuljunk meg együttműködni

– A Mindenki Karácsonyfája feldíszítése, díszkivilágítása kapcsán egy megható videoüzenetben beszélt a lakossághoz arról, hogy a nagymamáinktól tudjuk, milyen fontos az ünnep a háborús időkben. Mit jelent a karácsony az ilyen nehéz időszakokban?
– Már talán több olyan generáció nőtt föl, amely mindenről tudja, hogy mi az ára, de nagyon kevés dologról tudja, hogy mi az értéke. Bár nagyon sokszor elhangzik, hogy jobb adni, mint kapni, hogy a legfontosabb a család és hogy szeressük egymást, de sajnos ma egy némileg elidegenedett korszakban élünk. Az üzenetemben arra utaltam, hogy a nehéz háborús körülmények között nagy a bizonytalanság az emberekben, sok embert sújt a nélkülözés, de ennek az időszaknak van egy pozitív hozadéka is. Történetesen az, hogy talán jobban megbecsüljük az igazi értékeket. 

– Hogyan próbálja enyhíteni az önkormányzat a válságból adódó nélkülözést, a rászorulók gondjait? Hogyan próbálják sűrűbbre szőni a szociális hálót?
– A szociális ellátórendszernek több ága van, és a támogatást valamilyen módon mindig kötjük a jövedelemhez. Jogos kritika volt felénk, hogy az anyagi támogatások csekélyek, pedig közel húszféle eseti vagy rendszeres segélyhez lehet jutni Budafok-Tétényben. Sajnos azonban ezek a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz voltak kötve, és ez már hosszú évek óta változatlan, alacsony összeg. Ezért a képviselő-testülethez benyújtott javaslatom alapján úgy döntöttünk, hogy a minimálbérhez kötjük a jogosultak jövedelemhatárát, tehát egy, az inflációval változó és emelkedő összeghez. Magyarán többen vehetik igénybe a jövőben a szociális segítséget az önkormányzattól, és a jogosultságot sem veszíti el senki, ha számszerűleg több forintot kap kézhez, de jövedelmének reálértéke nem változik.  

– A másik nagyon fontos probléma az energiaárak drasztikus emelkedése. Ebben hogyan tudnak segíteni a kerületieknek?
– Már korábban döntöttünk arról, hogy egy meghatározott rászorulói körnek térítésmentesen lehet igényelni tűzifát az önkormányzattól. Ezt felhasogatva, házhoz szállítva kapják meg azok, akik erre jogosultak. A kormányzat is biztosított kedvezményes árú tűzifát, amit 30 ezer forintért lehet megvásárolni köbméterenként, és egy család 10 köbméternyit igényelhet. Ezzel az a probléma, hogy általában az állami erdőgazdaságokból lehet igényelni, ahonnan hosszú, három-négy méteres szálakban tudják szállítani. A feldolgozás viszont nehezen megoldható városi környezetben. Ehhez is találtunk partnert, a BV Tempo Kft. nevű kerületi vállalkozást, amely kedvezményes áron a rönköket felhasogatja és házhoz is szállítja az igénylőknek. És vannak olyanok is, akik nem tudnak fával tüzelni, mégis rászorulnak a támogatásra. Ők pénzügyi segély formájában vehetnek igénybe segítséget. Az egyik legfontosabb dolog a téli időszakban, hogy ne fázzon senki. De természetesen még nagyon sok egyéb juttatásunk is van az alacsonyabb jövedelműeknek. 

– Az valóban nagyon fontos, hogy ne fázzon senki, de az legalább annyira fontos, hogy ne legyen éhes ember, főként éhes gyermek a kerületben. A helyi szülők egy csoportja viszont tiltakozó aláírásokat gyűjtött, mert csökkent és romlott a menzán az ételek mennyisége és minősége. Tudnak ezen a helyzeten változtatni?
– A lakhatás és a fűtés mellett az élelmiszer-ellátás is nagyon fontos része a túlélésnek. Az önkormányzatnál többféle élelmiszersegélyt is lehet igényelni. A legtöbb embert azonban valóban az iskolai étkeztetés, a közétkeztetés érinti. Egyetértek a szülőkkel, akik kifogásolják a minőséget és a mennyiséget a menzán. Valójában arról van szó, hogy olyan mértékben emelkedtek az élelmiszerárak és az energiaárak, hogy a szolgáltató már nem jön ki a közbeszerzésen, nyilvános pályázat útján elnyert összegből. Kemény tárgyalásokat folytattunk a szolgáltatóval, és arra jutottunk, hogy 15 százalékkal megemeljük a nekik fizetendő térítési díjat. Cserébe azt vállalták, hogy a rezsiáremelés előtti színvonalon biztosítják majd a minőséget.  Ezt a szülők és az önkormányzat szakemberei is ellenőrizhetik majd nyílt napokon a nyersanyag beszállításától kezdve a konyhán át a gyerekek tányérjáig. 

– A válságban a legégetőbb gond az, hogy a források csökkennek, miközben drágább lesz minden. Hogyan lehet erre reagálni? 
– Erre Budafok-Tétény gazdálkodásában egy logikus reakció van, mégpedig a beruházások visszafogása. Az elmúlt tíz évben egy lendületes beruházási hullámot indított el és hajtott végre az önkormányzat, rengeteg utat, járdát,  szennyvízcsatornát építettünk, intézményt újítottunk fel. A közterületeink szépültek, új játszóterek, sportparkok jöttek létre. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben viszont nagyon meg kell néznünk, hogy mire fordítjuk a forrásokat. Most inkább az energiamegtakarítást eredményező beruházásokat helyeztük előtérbe, tehát a gázfűtést próbáljuk kiváltani az alternatív fűtéssel az intézményhálózatunkban. Az építkezések visszafogása mellett azonban fontos alapelv, hogy nem csökkenhet az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer színvonala. Egyetértek a tüntető pedagógusoknak azzal a gondolatával, meg a szülők azon felvetésével, hogy mindannyiunk jövője múlik az oktatás színvonalán. Fontos a jól karbantartott, tiszta, rendezett környezet is, vagyis a közterületek megóvása. A legkevesebb lemondást az jelenti, hogy átmenetileg kevesebb járda, szilárd burkolatú út épül. Úgy gondolom, hogyha logikusan átcsoportosítjuk a bevételeinket, akkor el lehet látni a feladatokat az emberek számára megfelelő színvonalon. 

– Úgy tűnik, sok mindent megtakarít rajtunk a főváros is. Nem sokat vettünk észre például abból, hogy felújították a villamospálya egy részét. Csináltak egyáltalán valamit?
– Szepesfalvy Anna alpolgármester találta meg a megfelelő szakkifejezést erre a munkára: ez egy karbantartás volt. Felújították az 56-os villamos vonalát, de leginkább Újbudán. A hozzánk átjövő pálya felüljáró melletti szakaszán volt egy kis felújítás, lebetonozták a talpfák közti részt, illetve két átjárót is korszerűsítettek. Minderre azért volt szükség, mert a korszerű CAF villamosok a régi villamospályán már nem tudnának közlekedni. 

– Mi értelme van a pályát alkalmassá tenni a modern villamosok számára, ha nem jönnek be hozzánk ezek a villamosok? 
– Azért fontos ez, mert hogyha majd egyszer megkapjuk a CAF villamosok fogadására alkalmas új megállókat – amelyeket például a Fehérvári úton Újbuda már megkapott –, ide is be tudnak jönni a modern járművek. De ne legyünk rosszindulatúak! Azt ígérik, hogy 2023 végére ezek a villamosok már tényleg megérkezhetnek hozzánk is, de ehhez a vonal másik végén, Hűvösvölgyben még pályaátalakítások, karbantartások kellenek. Úgy gondolom, nagyon fontos számunkra a fonódó villamos, vagyis az 56-os járat fejlesztése, de talán még fontosabb lenne a 47-esé. Jó lenne, ha azon a vonalon is járhatnának ilyen korszerű, komfortos villamosok. Ezzel viszont az a probléma, hogy van egy megállópár a Vámház körúton, ahol nem fér el egymás mellett két jármű. Nekem viszont az a véleményem, hogy ez csak egy forgalomszervezési kérdés. Nagyon fontos lenne ugyanakkor, hogy nálunk is építsék át a megállókat. Négy megállópár érintett a XXII. kerületben. A legsúlyosabb gond a Duna utcai megállónál van, a Káldor Adolf Szakrendelőnél, ahol emberemlékezet óta az útra és nem egy megállóba szállnak le az emberek. Személyesen tárgyaltunk a cég vezérigazgatójával erről a kerületben is. Azt mondta, törik a fejüket. Meglátjuk, mire jutnak.

– Hasonló a helyzet a Tóth József utcai körforgalommal is. Legutóbb azt mondták, hogy novemberben elkezdik. Most december közepe van, de egy kapavágás sem történt. Jövőre elkezdik?
– Felháborító, ami ezzel a beruházással történik. A közbeszerzés lezajlott, a főváros költségvetése biztosította a körforgalom megépítéséhez szükséges fedezetet. Ennek megfelelően át is vette a munkaterületet a közbeszerzés nyertese, a Strabag Zrt. november elején és jelezte, hogy november közepén elkezdi a munkát. November végén azonban visszaadta a munkaterületet a BKK számára arra hivatkozva, hogy „előre nem látható akadályokba” ütközött. Az előre nem látható akadály pedig az volt, hogy időközben az építéshez szükséges engedélyek lejártak, és erre állítólag nem számítottak. Ezt a színjátékot ugyanez a kivitelező már a Balatoni út körforgalmainak építésekor is eljátszotta, így szabadul meg a téli munkavégzés nyűgjeitől.

– Akkor most kezdődhet minden elölről?
– Úgy látszik, igen. Ez a mi szakértőink szerint legalább fél évbe telik. Úgyhogy arra számítunk, hogy valamikor 2023 közepén kezdik el a kivitelezést, és legkorábban 2023 végére tudják átadni a körforgalmat. Ez azért is elkeserítő a számomra, mert a viszonylag csendesebb nyári időszak helyett az iskolakezdésre fog esni a munka legnagyobb része. Ebben az időszakban lezárhatják a teljes Kossuth Lajos utcát, illetve egysávosra szűkíthetik a Tóth József utcát, bevezethetik a kétirányú lámpás forgalmat. Úgyhogy nagyon nehéz hónapok elé nézünk, mert semmibe veszik az itt élőket.  

– Az viszont pozitív hír, hogy miközben sok helyen bezárnak az uszodák az óriási rezsiköltség miatt, nálunk nem kellett így dönteni. Hogy sikerült ezt elintézni?
– Itt is nagyon nagyok a rezsiköltségek, de eddig viszonylag jól megúsztuk a gázáremelkedést. A gázellátásról még nem sikerült eredményes közbeszerzést zárnunk. Ezzel pedig egyelőre szerencsénk volt, mert ahol lezárt közbeszerzések voltak, ott 10-11-szeres árakon szerzik be az önkormányzatok a gázt. Azt viszont még nem tudjuk, mit hoz a jövő. Egyértelmű pozitívum azonban, hogy a kormányzat extra költségvetési támogatásban részesítette a legeredményesebb, legjobban működő uszodákat, és ebbe a körbe került a kerületi Hajós Alfréd Tanuszoda is. Alapvetően három dolgon mérték egy uszoda létjogosultságát, eredményességét. Az első a kihasználtsága, ez nálunk közelít a száz százalékhoz. A második, hogy részt vesznek-e a világszinten is egyedülálló Úszó Nemzet Programban. Mi a kísérleti szakaszban bekapcsolódtunk már ebbe, sőt, a mienk volt a budapesti pilot-projekt. A harmadik kritérium pedig a versenyzőink eredményessége volt, és ebben is nagy sikereink vannak. 

– Van egy új úszó sztárunk is! Molnár Dóra szinte minden versenyt megnyert a korosztályában, amin elindult.
– Igen, most már azt lehet mondani, hogy Dóri tényleg sztár lett. A Budafóka SE versenyzője a Kempelen Gimnázium tanulója, Horváth Tamás az edzője. Mögötte sorakoznak az újabb tehetségek, akik még nála is fiatalabbak. Szeretném azonban jelezni azt is, hogy azért van olyan egykori Horváth Tamás-tanítvány, Márton Ricsi, aki most is ott volt a 4x200 méteres férfi gyorsváltóban, és aranyérmet nyert csapatban. Csecsemőkora óta itt úszott, a mi uszodánkban, illetve a Budafóka SE-ben. És van nekünk Zombori Gáborunk is, aki szintén utánpótlás-világbajnok lett. Rajtuk kívül is jó néhányan a világ élvonalába kerültek utánpótlás szinten, és reméljük, még fognak felnőtt szinten is. Szóval ez a kis uszoda, ez a kis szakmai műhely óriási eredményeket tud felvonultatni. 
Mielőtt jött a válság, napirenden volt az uszoda bővítése is, remélem, egyszer meg is valósulhat.

– Hogyan ünnepli a karácsonyt idén? Lesz valami rendhagyó a családi ünnepen?
– Igen, mert a legidősebb lányom, Dóri gyermeket vár, a harmadik kislányát. A negyedik kisunokámat, akit májusra várnak, de már jelen lesz a nagy családi karácsonyon, ahol huszonöt-harmincan gyűlünk össze szenteste. Az azt megelőző délutánt is mindig együtt töltjük, és egy nagyon lélekemelő, szívmelengető része ez az évnek. Mindenki készülődik, és ahogy cseperednek az unokák, egyre inkább ők is kinyílnak és rácsodálkoznak a világra, egyre izgalmasabb velük ünnepelni. Nagyon várom ezt az időszakot.

– Mit kíván a helyieknek az elkövetkezendő évre?
– Hogy ha egy kicsit prózaibb vagyok, akkor azt, hogy érjen véget a háború, és ehhez kapcsolódóan alacsonyabb energiaárakat és sok-sok lehívható uniós támogatást az országnak és Budafok-Téténynek. De azt is kívánom természetesen, hogy a béke, a szeretet és az egymás iránti megértés mindenkinek legyen ott a lelkében is, hogy tanuljunk meg együttműködni és egymást elfogadni, ha lehet, szeretni. 

Haraszti Gyula