Tanulni kell a „másik” világát

Nemrégiben látott napvilágot Nagy Gusztáv A cigányok tündérországa című kötete. „Ezek rövid történetek vagy novellák, amelyek a cigány közösségek, a telepek lakóinak életébe, annak egy-egy szakaszába, szokásrendjébe nyújtanak betekintést: társadalmi szerveződését, kulturális rendjét mutatják be” – írja az előszóban Bence Erika irodalomtörténész a mitikus elemeket, hiedelmeket és babonákat, valamint ezzel egy időben a modern kor vívmányait is felvonultató írások tartalmáról.

A tündérmeséket, mondákat tartalmazó, felnőtteknek szánt mesekönyv elsősorban a többségi társadalom tagjainak szól.

„… mindenki tartozhat, vagy legalábbis nagyon sokan tartozhatunk valamilyen kisebbséghez, kisebbségi csoporthoz vagy identitáshoz. S talán épp ez, a kisebbségi létformák átélése segíthet bennünket a másik elfogadásában is: ha megpróbáljuk megérteni nyelvét, kultúráját, gondolkodását, hagyományait és léthelyzetét. Tanulni kell a Másik világát!” – ajánlja figyelmünkbe a könyvet az irodalomtörténész.

– A cigányok tündérországában a Nap is máshol kel fel. Ebben a föld alatti világban szabadok és boldogok az emberek, tiszteleten, szolidaritáson alapul az élet. Mindenkinek van munkahelye, mindenki dolgozik. A föld mélyéből eleinte csak egy rozoga lépcső vezetett a felszínre, de a tündérországba aláereszkedő cigányok végül már mozgólépcsővel teszik könnyen átjárhatóvá a két világ közti határokat. Tündérországot építenek, olyan világot, amilyenben élni szeretnének – foglalta össze beszélgetésünk kezdetén a felnőtteknek szánt mesekönyv mondanivalóját Nagy Gusztáv költő, aki műfordítói munkásságáért, a cigány nyelv gondozásáért, fejlesztéséért, valamint pedagógiai, szépirodalmi tevékenységéért 2007-ben megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, 2013-ban pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. A Nagytétényben élő szerzőt Az ember tragédiája cigány fordításáért a Sorbonne és a Cigány Világszövetség által létrehozott Amigo Rom-díjjal tüntették ki.

A mesekönyv szerzője elmondta, hogy írástudatlan közösségben nőtt fel, de téli estéken rengeteg mesét hallgatott. Az iskolában tanult meg magyarul, mert otthon csak cigányul beszéltek, és fiatal tanítónőjének köszönheti, hogy kedvet kapott az olvasáshoz, majd később az íráshoz.

– Amikor Budapestre kerültem, Lakatos Menyhért és Ruva Farkas Pál bevitt az írásaimmal az első cigány újság (Romano Nyevipe) szerkesztőségébe, majd a lap megszűnte után az Amaro Drom című újságnál dolgoztam. Közben estin elvégeztem a középiskolát, majd az újságíró iskolát is, és közel harminc éve a Kalyi Jag Nemzetiségi Középiskolában tanítok roma népismeretet, irodalmat és romani nyelvet – mesélte a költő, aki a gyakorlat során vált pedagógussá.

A cigányok tündérországa című könyvet a kerületi Roma Nemzetiségi Önkormányzat jelentette meg a budafok-tétényi önkormányzat támogatásával. A kereskedelmi forgalomban nem kapható művet a kerületi könyvtárak polcain találhatják meg az érdeklődők.

Tamás Angéla