Több száz káreset történt a vihar ideje alatt
Hamarosan befejeződik a kerületben a viharkárok helyreállítása. Eközben Karsay Ferenc polgármester levelet írt a közszolgáltatóknak és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselőinek, mert a viharkárok idején nem volt megfelelő az együttműködés a lakossággal. A polgármester a Promontor Televízióban elmondta: huszonnégy órával a vihar előtt kapott az önkormányzat egy figyelmeztetést a várható helyzetről, és erre felkészült. A társszervezeteknél azonban az önkormányzat ezt kevésbé érzékelte. Életveszélyes helyzetekről tájékoztatták például a katasztrófavédelmet, de erre csak két nap múlva reagáltak. A katasztrófavédelem és az Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt. egymásra mutogatott, mondván, addig nem nyúlnak a hálózathoz, amíg letört faágak vannak rajta, illetve addig nem takarítják el a kidőlt fákat, amíg a közelében elektromos vezeték található.
– Természetesen eközben, ettől függetlenül az önkormányzat mindent megtett a kárelhárítás érdekében, de azt gondolom, hogy itt rendszerhibával állunk szemben – tette hozzá a kerület vezetője. – Nagyon rosszul irányított katasztrófaelhárítás volt, nagyon magunkra voltunk utalva, bármilyen áldozatkészek is voltak a hatóságok szakemberei – szögezte le a polgármester.
Az önkormányzatnak nem volt semmilyen közvetlen kapcsolata a katasztrófavédelemmel és az Elművel, csak az ügyfélszolgálati vonalon próbálkozhattak – tájékoztatott Karsay Ferenc. Megjegyezte: még egymásról sem tudták a különböző területekről hozzánk érkező tűzoltók, hogy a másik hol dolgozik. Az önkormányzatnak több tíz milliós nagyságrendben kell költenie a kárelhárításra, de a számlát benyújtják majd azoknak a szerveknek, akiknek ez a dolga lett volna. A legnagyobb gond azonban az, hogy a katasztrófahelyzetre kidolgozott terv nem működött – jelentette ki a kerület vezetője.
Mint arról beszámoltunk, a július 8-i vihar következményeként Nagytétényben és a Baross Gábor-telepen már áram sem volt egyes térségekben, a vihar fákat csavart ki tövestől, tetőket bontott le, sok helyen lógtak a villanyvezetékek, a hirtelen lezúduló vízzel nem bírt a csatornarendszer, így a mélyebben fekvő utakon autók akadtak el. A katasztrófavédelem munkatársai elsősorban a közvetlen életveszélyt jelentő helyzeteket próbálták meg elhárítani. A kerületi rendőrök és az önkormányzat közterület-felügyelete egész este segítette a munkát. A kidőlt fák, letört ágak eltakarításában az önkormányzat mellett részt vett a lakosság is. A kerületi tagóvodák kertjeiben is óriási károk keletkeztek, ezt is el kellett hárítani. A nemrégiben felújított budafoki kálvária is helyreállításra szorul. Az előzetes becslések alapján hetven teherautónyi zöldhulladékot kellett elszállítani az önkormányzatnak. A kárelhárítási költség körülbelül 15 millió forint.
Szepesfalvy Anna alpolgármester elmondta: a vihar idején a helyi védelmi bizottság operatív munkacsoportja összeült, és a bejövő információk alapján meghatározta azokat a helyeket, ahol azonnali beavatkozás szükséges. Sajnos az Elművel nem volt felhőtlen az együttműködés, hiszen nagyon sokáig elérhetetlenek voltak.
Július 15-én és 16-án rendkívüli zöldhulladékzsák-osztás volt az önkormányzatnál és a Cziffra Házban. A két nap alatt közel 12 ezer zsák fogyott el. Szepesfalvy Anna arról is tájékoztatott, hogy az elhárításhoz két zöldhulladék-depóniát alakítottak ki a Városháza közelében és Nagytétényben. Az önkormányzat önkénteseket is toborzott a viharkárok elhárítása érdekében.
Ott János tűzoltó századostól, a kerületi tűzoltóság vezetőjétől megtudtuk, embereik több mint 350 káresetnél jelentek meg a kerületben. Először az életveszélyes helyzetekhez vonultak ki, több esetben például gépkocsira dőltek fák, vagy nagyfeszültségű villanyvezetékek szakadtak le. Ezt követte a főbb tömegközlekedési utak megtisztítása, majd a kevésbé veszélyes területek kárelhárítása.
Boross Norbert, az Elmű szóvivője a PTV-ben közölte: a legtöbb kárt az okozta, hogy korábban nem gallyazott, kevésbé ápolt fák dőltek a vezetékekre. Ennek elhárításához először a katasztrófavédelmi hatóság segítségét kellett kérniük. Az úgynevezett közcélú hálózatokat szerinte hamar sikerült helyreállítani, de csak ezután kerülhetett sor az egyes családi házak visszakötésére a központi hálózatra. Sok esetben a tetőt, a tetőtartót és a fali horgot is kitépte a szél, ennek a helyreállítása pedig a tulajdonos feladata. Ilyen esetekben a visszakötés több napig is elhúzódhatott, attól függően, hogy a tulajdonos mikor teremtette meg ennek a feltételeit.
Kolozsi Péter, az Oszágos Katasztrófavédelmi Hatóság szóvivője elmondta: igazgatóságukra több mint 2570 bejelentés érkezett, de először az életveszélyes helyzetekre kellett reagálni. A bejelentésekből mintegy 1600 bizonyult valós káresetnek.
(VH -Promontor Televízió)
