Hírek
Legfrissebb hírek
- 01-27 Új játszóház az Árnyaskert Tagóvodában
- 01-26 Fakarbantartási munkálatokra számíthatunk az Ady Endre út környékén
- 01-25 Kertészeti munkák akadályozhatják a forgalmat
- 01-22 Újabb egyeztetés a frakcióvezetőkkel
- 01-18 Kérdések és válaszok a Budaörsi Repülőtér zajproblémáival kapcsolatosan
Cimkék
Városházi Híradó Budafok-Tétény Publikus Közlemény Tájékoztató Városfejlesztés Program Sport Közlekedés Kultúra Megemlékezés Koronavírus tájékoztató Felhívás Környezetvédelem Promontor TV Oktatás Budapest Bornegyede Pályázat Elismerés Ünnep Fesztivál Közélet Civil élet Egészség Videó Kiállítás Gyász Borfesztivál EU projekt Testületi ülés Kék hírek Stratégiai partner Interjú Összefogás Hagyományőrzés Pincejárat Pályázatok Helytörténet Évforduló Csatornázás Rendőrség Bornegyed Ünnepség Családbarát hely Hitélet Jótékonyság Esélyegyenlőség Közösségre kapcsolva Előadás Kerület napja Egészségügy Tájékoztatás Koncert Társadalmi egyeztetés Siker Programok Stratégiai partnerek Rendőrségi felhívás Meghívó Közbiztonság Civil összefogás Köszöntés Egyesített Óvoda Választás Szavazás Állás Nemzeti összefogás Advent Lakossági fórum Család Bornegyed magazin Kegyelet Nekrológ Projekt területek Életmód Vállalkozás Természetvédelem Köszöntő Riasztás Fővárosi Közgyűlés Lomtalanítás Adomány Klíma Közösségi tervezés Testvérvárosok Ajándékozás Budapest Felmérés Budapesti olimpia Tűzeset Könyvbemutató Mulatság Civil kurázsi autó Suli-Vár Beszámoló Támogatás Egyeztetés Helyzetjelentés Nyilatkozat Álláspont Aláírásgyűjtés Játék Víz világnapja Közössgre kapcsolva Honatya Népszavazás Helyreigazítás Tisztelet Állatok Világnapja Avent Információ Portré Lakossági felhívásTrükköző lakásépítők jelentek meg az utóbbi időkben Budafok-Tétényben. A beruházó-kivitelezők az építési szabályok kijátszásával, megsértésével a megengedettnél több lakást alakítanak ki egy épületen belül, illetve nem lakásként, hanem például tárolóként bejelentett helyiségeket értékesítenek lakásként a vevőknek. A vásárlók így a piaci ár alatt juthatnak lakáshoz, de a későbbiekben nagy bajba kerülhetnek. Ha ugyanis nem kapnak használatbavételi engedélyt, megszűnhet a bankkölcsön lehetősége, és nem is lakhatnak az ingatlanban életvitelszerűen. Az is előfordulhat, hogy a földhivatal nem jegyzi be őket tulajdonosként, illetve albetétesként, nem tudnak önálló lakcímet létesíteni. Így minden jogtól, juttatástól eleshetnek, ami lakcímhez kötött, például az óvodai, iskolai és egészségügyi szolgáltatásoktól. Mivel a lakásuk nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban önállóan bejegyzett lakásként, a későbbiekben is fokozottan forgalomképtelen lesz, ami nagyon komoly hátrányt és egyenlőtlen versenyhelyzetet teremt, valamint az adott ingatlan társtulajdonosai között is folyamatos jogvitát generálhat. Végül, ha a hatóság (építésfelügyelet) a szabálytalanságok megszüntetése érdekében eljár, úgy az építtetőt kötelezi az eredeti tervdokumentációban szereplő állapot helyreállítására, illetve a szabályossá tételre.
Ilyen esetekben több évig elhúzódó polgári peres eljárások tömkelege indulhat meg az építtető és a jelenlegi tulajdonosok között. Külön problémát jelenthet, ha a beruházó/építtető időközben „eltűnik”, jogutód nélkül megszűnik, vagyis bezárja a céget. Ebben az esetben a vevő végképp kiszolgáltatott, ellehetetlenített helyzetbe kerülhet. De hogyan is engedhetik meg maguknak ezt az építtetők, mi a trükközés lényege?
A kisebb – egy-két lakást tartalmazó – épületek többnyire az „egyszerűsített építési bejelentés” keretében valósulnak meg. Ezen eljárás nem a Budafok-Tétény Önkormányzata Polgármesteri Hivatalánál zajlik, hanem az Építésfelügyeleti Hatóságnál az OÉNY felületen keresztül. A köztudatban az „egyszerűsített bejelentési eljárás” – amit ráadásul a tervező intéz elektronikus úton – úgy csapódik le, hogy „nem kell építési engedély”. De ezekben az esetekben is a tervezőnek és építtetőknek be kellene tartania a hatályos jogszabályokat.
Budafok-Tétényben a többnyire kertvárosi övezetekben – a helyi építésügyi előírások szerint – egy épületben legfeljebb két lakást szabad elhelyezni. A beruházó és a tervezője tehát az eljárásban a szabályoknak megfelelő terveket nyújt be, tölt fel az OÉNY rendszerbe.
Ezt követően viszont a lakások osztódással „kezdenek szaporodni”. A terven szereplő két lakást ugyanis úgy építik meg, hogy összesen négy bejáratot alakítanak ki, az egyik belső ajtó helyére például falat építenek, így a valóságban a két lakásból ténylegesen három vagy négy lesz.
Van olyan eset is, amikor ezeket tárolóhelyiségként próbálják legalizálni és így értékesítik. A jól fésült értékesítők viszont megnyugtatják a vevőket, hogy a különféle hivataloknál biztos el lehet majd a későbbiekben intézni a papírmunkát.
Az említett jelenség számos problémát vet fel, és helyzettől függően eltérő következményekhez vezethet – tudtuk meg Túry Dániel Miklós ügyvédtől (www.tdmlegal.hu). A szakember szerint az esetek jelentős részében – amennyiben az Építésügyi Hatóság észleli a jogsértést – az ingatlan nem kap használatbavételi engedélyt, a vállalkozót bírsággal sújtják, és kötelezik az eredeti tervek szerinti állapot helyreállítására. A legritkább esetben fordul elő az, hogy a vállalkozók ennek rövid határidőn belül eleget tesznek, így a vevő joga általában megnyílik a szerződéstől való elálláshoz és a vételár visszaköveteléséhez. Az önként nem teljesítő vállalkozókkal szemben egy esetleges per valószínűleg könnyen megnyerhető, viszont az addigra gyakran felszámolás alá került céggel szemben a követelést behajtani sokszor lehetetlen a fedezet hiánya miatt. Ilyenkor felvetődhet az ügyvezető mögöttes kártérítési felelőssége, gyakorlott rosszhiszemű vállalkozókkal szemben viszont többször előfordul, hogy a gyanútlan vevő sokéves pereskedés útján sem tudja a pénzét visszaszerezni.
Előfordulhat, hogy az ingatlan mégis kap használatbavételi engedélyt. Ebben az esetben osztatlan közös tulajdon keletkezik az ingatlanon, az ezzel járó, jól ismert és nem kívánt következményekkel együtt. A lakás forgalmi értéke jelentősen kisebb lesz, a közös kert használattal kapcsolatosan jelentős viták keletkezhetnek, az ingatlanra a bankok hitelt nem adnak, társasházzá később nem alakítható. – A tapasztalatok szerint a vállalkozók ragaszkodnak a saját ügyvédjükhöz az adásvételi szerződés megkötése során. Habár a törvény szerint az ellenjegyző ügyvéd mindkét felet képviseli, erősen ajánlom, hogy saját ügyvéddel is nézessék át a szerződést (az aláírás előtt!) – javasolta az ügyvéd. – Egy ingatlan megvásárlása a legkomolyabb anyagi döntés mindenki életében, a fenti jogviták nagyon sok bosszúságot és kárt tudnak okozni, egy pár tízezer forintos jogi szaktanácsadás megelőzheti a bajt – tette hozzá. Ajánlotta továbbá, hogy a vevők minden esetben tájékozódjanak az önkormányzat építéshatósági irodáján is az övezeti építési előírásokról, lehetőségekről, a vonatkozó építésügyi szabályokról. (VH)