Tusványos több mint fesztivál
Huszonöt évvel ezelőtt a bálványosi kemping dimbes-dombos, füves talaján ülve és hallgatva az asztalnál ülő akkori – többnyire fiatal – politikusokat, a magyar–román párbeszéd volt a varázsszó. Éveken át a rendszerváltás eufóriája, a közös jövőbe vetett hit vitte előre a szervező Pro Minoritate Alapítvány által elindított, mára már tusványosi folyamattá vált lendületet. 25 évvel ezelőtt, az akkori erdélyi magyar és román, illetve a Fidesz holdudvarához tartozó magyarországi rendszerváltó elit merész kísérletbe kezdett, évről évre egy asztalhoz ülve beszélni kezdtek egymással, az elhallgatások, a szőnyeg alá söprés helyett elindult a párbeszéd. Ez a kísérlet azóta tart, immár 26. alkalommal a már helyszínt és részben nevet váltott Tusványoson: a bálványosi folyamat fogalommá vált. A szabadegyetem programjain kerületünk vezetői is rendszeresen részt vesznek.
Budafok-Tétény a kezdetektől erős képviselettel rendelkezik a bálványosi folyamatban. Németh Zsolt, a kerület korábbi fideszes országgyűlési képviselője, aki jelenleg az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, egyik alapítója a szabadegyetemnek, Németh Zoltán korábbi országgyűlési képviselő, jelenlegi alpolgármester többször meghívott előadója volt a rendezvénynek, Karsay Ferenc polgármester pedig korábban budafok-tétényi alpolgármesterként vett részt az évente megrendezett tusványosi önkormányzati és sporttal kapcsolatos szakmai fórumokon, idén polgármesterként tette ugyanezt. Az „Otthon legyünk benne!”címmel az integrált városfejlesztési stratégiákról tartott kerekasztal-beszélgetésnek idén ő volt a vitavezetője. Konszenzusra és valódi, a gyakorlatban is megvalósítható stratégiákra van szükség ahhoz, hogy ne azt fejlesszük, amire épp találunk forrást, hanem inkább arra jusson pénz, amire leginkább szükség lenne – mondta ezen az önkormányzati fórumon Jakab Attila székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő. A beszélgetésen Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere, aki egyben a fővárosi önkormányzat költségvetési bizottságának elnöke is, azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon átalakult a finanszírozási rendszer, amelyet már a járási hivatalok működtetnek. Kovács Sándor, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5. választókerületének fideszes országgyűlési képviselője pedig arról beszélt, az általa képviselt régióban több olyan település van, ahol még mindig magas a munkanélküliség, ezért ott a legfontosabb feladat a munkahelyteremtés, amelyet több kormányzati program is kiemelten támogat. Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor arról beszélt, hogy a városban nincs munkanélküliség, a turizmusnak köszönhetően aki dolgozni akar, az talál is munkát. Budafok-Tétény polgármestere, Karsay Ferenc úgy összegezte a fórumon elhangzottakat: minden önkormányzat céljai sokban hasonlatosak, a megoldási lehetőségek, formák viszont igen eltérők, ezért volt hasznos meghallgatni, megismerni egymás tapasztalatait.
A szabadegyetem sportról és testnevelésről rendezett fórumának legfőbb mondanivalója röviden úgy foglalható össze, hogy mozgás, testedzés nélkül nincs teljes értékű élet, ezek nélkül az általános műveltség is hiányosnak számít. Karsay Ferenc a fórumon bejelentette, mivel Budafok-Tétény önkormányzata volt az első, amely Magyarországon kitűzte a székely zászlót, ezért a sport területén is szívesen vállaljuk a kezdeményező szerepet. Ha igény mutatkozik rá, egy magyar–székely, székely–magyar jégkorongmérkőzés megszervezését is szívesen vállalja a kerület.
(Sükösd Levente)
Kísért a múlt?
Szabolcs Attila, Budafok-Tétény országgyűlési képviselője tartott történelmi elemző előadást fiatal történészekkel a bálványosi szabadegyetemen. – Még mindig kísért, így nem is „sétált ki” az életünkből a rendszerváltás – fejtegette az országgyűlési képviselő, mire Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese úgy reagált, hogy az 1990 előtti rendszer társadalomátformálási kísérlete megbukott, az új most formálódik, és ez az átmenet traumatikus állapotot jelent napjainkban is.
Dr. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese pedig emlékeztetett, hogy a diktatúra elitjeit eltérő módon kérték számon a posztszovjet országokban. Szabolcs Attila, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága alelnöke úgy reagált, hogy „kísért a múlt, és még nem sétált ki az életünkből, ezért időnként fájdalmakkal, de jobb irányba tartunk”.
(VH)
