Ünnep és emlékezés

A megjelenteket, köztük kiemelten Lengyel Jánost, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnökét, Földváryné dr. Kiss Rékát, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökét, valamint Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt a kerület elöljárója, Karsay Ferenc köszöntötte.

- Rendezvényünkkel az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgünk. Mi magyarok, a szuverenitásunkat és függetlenségünket mindenekfelett álló értéknek tekintjük. Az 1956-os forradalomra nem szabad bukott forradalomként emlékeznünk, hiszen ’56 nélkül, nem jutottunk volna az 1989-es rendszerváltozásához – emelte ki a polgármester a forradalom és szabadságharc jelentőségét. Ünnepi beszédében azt is megemlítette, hogy az eltelt hatvanhat év első felében csak titokban emlékezhettünk meg a bátor pesti srácokról, a szabadságukért mindent feláldozó fiatalokról. Az iskolákban hamisított történelmet tanítottak a diákoknak, akik az ’56-os eseményekről csak a nagyszülőktől és szüleiktől hallhattak, de már több mint három évtizede büszkén és félelem nélkül emlékezhetünk.
Földváryné dr. Kiss Réka két budafoki nemzetőr, a Batonai testvérek történetét elevenítette föl. A négygyermekes családapát, a harminc éves Batonai Lászlót testvérével, Istvánnal együtt tartóztatták le 1957 januárjában fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával. Február 5-én mindkettőjüket kivégezték.

-A Batonai fívérek története 1956 sokszínűségét is tükrözi. Ők nem voltak értelmiségiek, nem éltek könnyű életet, nem volt egyenes az életútjuk, de egy közös cél érdekében eggyé váltak az összes szabadságharcossal. Hogy mi volt ez a közös cél? A nemzeti büszkeség kifejezése. A magyar nép újra ki tudott menni az utcára, és büszkén, felelősséggel vállalta nemzeti identitását és szabadságát. Ötvenhat csodája, hogy nagyon különböző emberek és nagyon sokan fogtak össze. Valamilyen formában több mint egymillió ember volt aktív részese az eseményeknek – mondta a történész, aki beszédében Takács Pál budafoki orvosról és a nemrég elhunyt Wittner Máriáról is megemlékezett.
A beszédeket követően Kubik Anna színművésznő Tóth Bálint: Magyar litánia című versét mondta el, majd az egyházak, közintézmények, civil szervezetek és pártok képviselői, valamint a kerület polgárai koszorúikkal rótták le tiszteletüket a hősök előtt Szervátiusz Tibor alkotásánál, az ’56-os Emlékműnél.

Az ünnepség résztvevői ezután Dr. Takács Pál emléktáblájához sétáltak, ahol a budafoki hős hozzátartozóival és Szász Lajos lelkipásztorral együtt zsoltárt énekelve emlékeztek meg a börtönbüntetésre ítélt orvosról.

Tamás Angéla