Védelem a léleknek
A Kerület Napján Katona Péter-díjjal kitüntetett Mihályfi Kornélia 2006 óta a Szociális Szolgálat 22 munkatársa. Mentálhigiénés szakemberként vezeti azt a szakmai csoportot, amely a pszichiátriai betegek közösségi ellátását végzi. A munkatársaival együttműködve azon fáradozik, hogy a közel hatvan kliensük mindegyike túllendüljön a kritikus helyzeteken, leküzdje nehézségeit, problémáira megoldást találjon.
Mihályfi Kornéliával a pszichiátriai betegek ellátásáról és a lelki egészség védelmének tudományáról beszélgettünk.
– Hogy kerülnek a pszichiátriai betegek a Szociális Szolgálat látóterébe?
– A kórházi kezelésre nem szoruló, folyamatos orvosi ellátást igénylő, pszichiátriai betegségben szenvedő – depresszió, szorongásos betegség, komolyabb kórképek – embereket elsősorban a háziorvos vagy a pszichiáter szakorvos irányítja hozzánk, de az is előfordul, hogy valaki a rokonát, esetleg a szomszédját ajánlja a figyelmünkbe. Sajnos sokkal kevesebben jutnak el hozzánk, mint kellene, bár már ezzel a létszámmal is feszegetjük a határainkat.
– Milyen módon segít egy mentálhigiénés szakember?
– Kollégáimmal a klienseink mellett vagyunk, ha elakadnak valamilyen lelki folyamatban, olyan problémájuk adódik, amelyet nem tudnak egyedül kibogozni, megoldani. Mindig a gondozottak igényéhez igazodunk, így van, akivel kutyát sétáltatunk vagy vásárolni megyünk, másokkal beszélgetünk, vagy együtt elintézzük az ügyes-bajos dolgaikat. Nehezebb helyzetekben a Szociális Szolgálat pszichológusát vagy a pszichiáter szakorvost hívjuk segítségül. Ez a szolgáltatás ingyenes, a betegek részéről önkéntes, és csak a XXII. kerületi felnőttkorúak vehetik igénybe a szakorvos javaslata alapján.
– Két nehéz év áll mögöttünk, és ez az időszak sem ígérkezik könnyűnek. A Szociális Szolgálatnál is érződik ez?
– A két éve tartó covid okozta félelem és a mostani gazdasági helyzet nagyon nyomasztja a látókörünkben lévő gondozottjainkat. Sajnos most nem tudjuk igazán megnyugtatni őket, nehéz segíteni, mert a biztatás, a beszélgetés kevésnek bizonyul, így leginkább az ügyintézésben, az önkormányzat által nyújtott segélyezési lehetőségek elérésében tudjuk támogatni a klienseinket.
– Sokaknál az egyedüllét is szorongást, depressziót vált ki. Hogyan segítenek ezek leküzdésében?
– A pszichiátriai betegek többsége magányos, ezért a jól mozgatható kliensekből kialakítottunk egy Baráti kör önsegítő csoportot. Minden hónapban egyszer valamelyiküknél összejövünk, és egész nap együtt vagyunk. Főzünk, eszünk és beszélgetünk. A másik, a Játék csoport havonta egyszer gyűlik össze a Szociális Szolgálat épületében, ahol társasjátékozunk, évente háromszor pedig kirándulni megyünk. Két háromnapos és egy ötnapos utazáson veszünk részt, ebben a hónapban például Óbányán töltünk három napot.
Tamás Angéla