Ugrás a tartalomra

Visítottak, amikor kijöttem a tapsra

2017. január 31. kedd
Esztergályos Cecília Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész a Maud és Haroldban játszik a Klauzál Házban, a Bujtor István Terem színpadán
Visítottak, amikor kijöttem a tapsra

A jókedvű, mosolygós Esztergályos Cecília körül mindig izzik a levegő. A holnap hetvennegyedik születésnapját ünneplő, Jászai-díjas, kiváló és érdemes művészt mindenhol szeretettel fogadják, és ez jó kedvre deríti akkor is, ha gyenge vagy rosszkedvű. 

A veszprémi Gizella Hotelben a szívélyes személyzet mellett Ruttkai Éváról festett portréja fogadja, a művésznő ugyanis boldogan fest és agyagozik, ha színházi és filmszerepei megengedik. Jelen pillanatban hat színház tizenhárom darabjában játszik, és már a Sári bíró márciusi bemutatójára is tanulja a szerepét, ezért mostanában nem készült új alkotás.
A színművésznőt február 23-án Maude szerepében láthatjuk a Klauzál Ház színháztermében, ahol a Körúti Színház társulata Galambos Zoltán rendezésében bemutatja a Maude és Harold című darabot.

– Hallatlanul örülök ennek a csodálatos szerepnek, ezt még Tolnai Klári fordította magának 1986-ban. Az előadás sikere legnagyobb részt partneremen, a fiatal, tehetséges Lipták Péteren és rajtam múlik – árulta el a mindig vidám Esztergályos Cecília.

– A művésznő sosem bánatos?

– Boldog emberként születtem. Nemrég egy hosszan tartó, erős megfázással küszködtem, de fuldokolva, haldokolva akkor is úgy csináltam mindent, mintha semmi bajom nem lenne, ahogy most is, pedig még nem vagyok „százas”.

– Múlt héten Veszprémben hétfőtől csütörtökig minden este Mrs. Higgins volt a My Fair Ladyben, pénteken a pesti Vidám Színpadon Bubus, szombaton a Nem élhetek muzsikaszó nélkül és vasárnap az Énekesmadár című darabokban játszott az Újszínházban. Miből merít ennyi energiát?

– Idén már húsz előadásom volt egymás után, ami boldogsággal tölt el. Az ember ugyan nem mindig boldog. de hálásnak kell lennie azért, ami történik vele, örülnie annak, amit kap. Egyik este fiatalok ültek a nézőtéren, és visítottak, amikor kijöttem a tapsra. Nagyon jólesett, azonnal fel is hívtam az uramat, hogy elmeséljem neki. Egy-egy előadás után a közönség, a színház, a kollégák visszajelzései akkora örömmel töltenek el, hogy ilyenkor másnapra is marad erőm.

– A színpad mellett a mozi és a televízió is fontos az életében, gondoljunk csak a népszerű Família Kft.-re, a Barátok köztre vagy a közel harminc játékfilmre.

– Imádok forgatni! A legemlékezetesebb a Boldog születésnapot, Marilyn című film volt Szörény Rezső rendezésében, Balázsovits Lajossal és Bálint Andrással, aki most, ötven év elteltével Veszprémben a My Fair Ladyt rendezte. Felejthetetlen forgatás volt, és nemcsak azért, mert a San Remó-i fesztiválon, 1981-ben megkaptam a legjobb női alakításért járó díjat. Ezek mind csodálatos dolgok, mégis ami az életben a legfontosabb, az a szeretet, az egészség és a béke.

(Tamás Angéla)