Zimber ómama nyaklánca
Könyvbemutatóra gyűltek össze a budafoki könyvtárban az olvasni szerető és Budafok történetét ismerő vagy megismerni vágyó érdeklődők. A regény szerzője, Silingi Terézia hetvenéves volt, amikor belefogott, hogy megírja Ómama nyaklánca címmel férje családja, egy budafoki német család 1847-től 1990-ig tartó történetét.
Mint az a könyvbemutatón elhangzott, a szerző a családjának szánta a kilenc spirálfüzetbe írt regényt, amelynek anyagát abban az időben gyűjtötte össze, amikor anyósát és annak édesanyját (ómama) ápolta. Az általuk mesélt történetekből kerekedett ki a családregény. Lánya, Zimber Szilvia újságíró kiadásra érdemesnek találta a több mint kilencszáz oldalas kéziratot, és mivel saját kiadója van, megszerkesztette és lektorálta a szöveget, majd könyv formájában megjelentette.
A Zimber család története négy éven át készült, majd egy év ráment még a nyomdai előkészítésre – mesélte Zimber Szilvia újságíró, aki örömmel tudatta, hogy karácsonyra újra kell nyomniuk a könyvet, mert az elkészült kétezer példány már elfogyott.
Az Ómama nyaklánca nemcsak a budafokiaknak nyújt különleges élményt, de a külföldön élő magyarok számára is nagyon érdekes lehet, mert a szerző egy egyszerű család hétköznapjain keresztül vezeti végig olvasóit a magyar történelem viharain.
Érdekes része a regénynek az 1944–45-ös időszak, melynek során a család zsidó üldözötteket fogadott be budafoki otthonába, többek között Bálint Endre festőművészt a családjával és Szerb Antalnét is.
„Egyike vagyok azoknak, akiket 1944-ben Zimberék bújtattak, és igazolhatom, hogy akkor minden úgy történt, ahogyan e regényben áll. Nagyon érdekes és mozgalmas, tanulságos ez a másfél évszázadot felölelő történet” – olvasható a könyvborító hátoldalán a regény egyik szereplője, Zombori (Spiegel) Éva tollából.
A járványokat, háborúkat, forradalmakat és diktatúrát megélt Zimber család minden helyzetben megpróbálta megőrizni emberségét, és mindazt túlélni, illetve elfogadni, amit a sors tartogatott számára. A titkot Ómama nyaklánca hordozza, ami először az 1800-as évek második felében bukkan fel egy budafoki bálon. (T. A.)
