Minden magyar felelős minden magyarért
– Nem mindennapi összefogással sikerült elérni, hogy a MÁV megváltoztassa a korábbi terveit a járatritkításokkal kapcsolatban. Mi történt?
– Arról szól az önkormányzatiság, a demokrácia, hogy kötelességünk képviselni a helyi többség akaratát. A képviselők nevében is mondhatom, hogy erre törekszik a kerületben mindenki. Ennek köszönhetően a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzat összefogásával sikerült elérni, hogy a MÁV megváltoztassa a korábbi elképzeléseit.
– Pontosan milyen szándékai voltak az állami társaságnak, amelyekről végül le kellett mondania?
– A hivatalos közlések szerint felfüggesztik a MÁV tervezett téli menetrendjének végrehajtását. A téli menetrend szerint drasztikusan lecsökkentették volna a kerületben megálló vonatok számát, különösen Nagytétény-Diósd és Budafok-Háros állomásoknál. Ez teljesen logikátlan és a kormányzati szándékokkal szembemenő döntés lett volna. A vasútpálya felújításához kapcsolódóan ugyanis P+R parkolókat építettek, illetve terveznek építeni, amelyek azt szolgálják, hogy az emberek letegyék az autóikat és vonattal menjenek tovább a belváros felé, csökkentve ezzel az átmenő forgalmat, a dugókat és a levegőszennyezést Budafok-Tétényben.
– Mit jelent az, hogy felfüggesztették a járatcsökkentés tervét? Később még előkerülhet ez az elképzelés?
– Véleményem szerint ez még nem lezárt ügy, de országgyűlési képviselőnkkel, Szabolcs Attilával együtt tárgyalásokat kezdeményeztünk a MÁV vezetőségével. Közös levelünkben azt kértük, hogy ha bármilyen változtatást terveznek, azt előre jelezzék, mert meg kell beszélnünk a helyi érintettekkel: a munkavállalókkal, munkaadókkal, nyugdíjasokkal. Nagyon szemléletes adat, hogy miközben a MÁV felmérései szerint az említett állomásokon hétköznap csak két-három ember száll fel a vonatokra, az általunk kért aláírásgyűjtésen néhány nap alatt ötszáz ember mondta azt, hogy használja a járatokat. Enyhén szólva érezhető ebben némi ellentmondás. Kérünk mindenkit, aki szeretné a továbbiakban is megőrizni a jelenlegi menetrendet, jelezze a jaratritkitasellen@bp22.hu e-mail címen!
– Miközben a vasútvonalakat és a vasútállomásokat korszerűsítik, a Városház téri villamos-végállomás és buszmegálló felújítására még várni kell. Pedig a buszmegálló igen balesetveszélyes.
– Számomra felfoghatatlan, hogyan lehetett ilyen buszmegállót építeni a Városház térre. Ez helyenként olyan keskeny, hogy még egy babakocsi sem fér el rajta. Részünkről többször kértük a fővárost, hogy változtassanak ezen. A Városház tér felújítása várhatóan 2017–2018-ban el fog kezdődni, ha addig rendben lezajlik a közbeszerzés. Ennek része lesz a buszmegálló átalakítása is, de nem szeretném, ha erre éveket kéne várni. Németh Zoltán alpolgármesterrel együtt folyamatosan tárgyalunk a fővárossal, hogy ezt a munkát minél hamarabb végezzék el.
– Budafok belvárosának felújítása ettől függetlenül is elkezdődött. A budafoki Szomszédok Piaca és az előtte kialakított tér több hazai díjat kapott, de felterjesztették nemzetközi elismerésre is. A korszerűsítés azonban itt nem áll meg. Milyen felújításokra, fejlesztésekre pályázott még a kerület a fővárosnál?
– A fővárosi TÉR-KÖZ pályázatra három tervvel jelentkeztünk. Az egyik a Szent István téri mesepark. Itt nemcsak játszóhelyek lesznek, hanem ismereteket is átadnak majd Szent István és a honfoglalás koráról. A szomszédos iskola igényeit is figyelembe vettük a közösségi tervezés alapján, lesz pódium, ahol előadások lehetnek, dráma- vagy bábszakkörök működhetnek, fitneszpark, ahol a gyerekek mellett felnőttek is sportolhatnak és lesz üldögélős, beszélgetős pihenőterület, valamint egy úgynevezett száraz tó is, amely a vízelvezetésre szolgál, de szebbé is teszi a környezetet a gesztenyefák árnya alatt. Korábban azt ígértük, hogy megpróbáljuk helyreállítani az eredeti formájában a húsz méter magas Országzászlót. A mesepark terveivel azonban nem harmonizált, így az a megoldás született, hogy kisebb méretben és a legmodernebb elektronikus eszközökkel kiegészítve mutatjuk majd be, milyen volt régen, mit szimbolizált ez az emlékmű.
– Nagy fejlesztéseket terveznek a Duna-parton is. Valamikor ez a terület szervesen kapcsolódott a budafokiak életéhez, ide jártak sétálni, szórakozni, sportolni, horgászni. Újra lehet éleszteni ezt a hagyományt?
– Ezt szeretnénk újra elérni, hiszen budapesti kerületként a leghosszabb Duna-parttal rendelkezünk úgy, hogy szinte alig tudjuk megközelíteni. A második TÉR-KÖZ pályázatunk azt célozza, hogy a Hajó utcánál a jól megközelíthető partszakaszon sport- és szabadidős tevékenységre alkalmas területet alakítsunk ki. Az álmainkban szerepel egy jégcsarnok felépítése, a kerékpárút felújítása, egy kilátópont a Duna fölött, sportpályák létesítése. Rámpákon, lépcsőkön lehet majd elérni a partot, a fokozott természetvédelmi védelem alatt álló terület sérülése nélkül. Lesz lehetőség olyan hangulatos vendéglátóhely kialakítására is, amelyre a közelben is találhatunk jó példákat. Reméljük, lesz olyan vállalkozó, aki ebben itt is lát fantáziát.
– Milyen fejlesztésekről szól a harmadik pályázatunk?
– A harmadik pályázatunk a Klauzál Gábor Művelődési Központ, a Hajós Alfréd Tanuszoda és a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola kertjének megújításáról szól. A kert egybenyitott részeiben egy felülről fedett színpadot, játszótereket, futókört szeretnénk létrehozni. A művelődésszervezőknek már régi igénye, hogy olyan színpad is legyen, ahol könnyűzenei koncerteket lehet rendezni, mert erre a színházterem nem alkalmas. De a klasszikus zene és a jazz is többször jelenhetne meg egy szabadtéri színpadon.
– Bár ezek kevésbé látványos fejlesztések, de sok utat és járdát is sikerült felújítani, szilárd burkolattal ellátni az idén.
– Az utak leaszfaltozása, a járdák felújítása összefügg a csatornázással. Közel 30 milliárd forintos beruházással fejlesztették a kerületben a szennyvízcsatorna-hálózatot. Ezzel magasabb minőségi szintre jutottunk környezetvédelmi szempontból. A központi gyűjtőn keresztül a csepeli szennyvíztisztítóba kerül a szennyvizünk, így ezzel nem terheljük már a Dunát. Ahol pedig csatorna épült, ott lehetőség nyílt az aszfaltozásra, az utak javítására. Ennek köszönhetően nagyon kevés hely van már a kerületben, ahol nincs csatorna vagy szilárd burkolatú út. A Horgásztelep sajnos még ilyen, de a napokban kaptunk tájékoztatást arról, hogy a fővárosi csatornafejlesztés (BKISZ VI. projekt) következő ütemébe ez a terület is bekerült.
– A kerületi fejlesztéseket sokan elsősorban az unióhoz kötik, miközben számos korszerűsítés nem valósulhatott volna meg a magyar kormány, a fővárosi önkormányzat vagy kerületünk hozzájárulása nélkül. Milyen nagyobb fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt évben az önkormányzat forrásaiból?
– Nehéz lenne mindent felsorolni ezek közül. Ha a nagyságrendeket nézzük, toronymagasan vezetnek az intézményi felújítások. A legtöbbet, naptári évenként mintegy 5-600 millió forintot az iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, szociális intézményekre költöttünk. Milliárdos nagyságrendű fejlesztés valósult meg a Fővárosi Önkormányzat segítségével, mivel a fővárosi TÉR-KÖZ pályázat mintegy 415 millió forinttal támogatta a Szomszédok Piaca és az új közösségi tér létrehozását, valamint a budafoki Kálvária felújítását. Ezeket a beruházásokat azonban így is negyven százalékban kerületi forrásból fedeztük! Büszke vagyok a Szent Lipót-templom díszkivilágítására. Ez is többéves folyamat eredménye, Németh Zoltán alpolgármester még fővárosi frakcióvezetőként kezdeményezte, de 15 millió forintos kerületi önkormányzati támogatás is kellett ahhoz, hogy végül megvalósuljon.
– Sokat fejlődtek a sportlétesítményink is.
– Egyértelműen a kormány, illetve dr. Soós János elnök és Vizi Sándor ügyvezető elnök urak érdeme, hogy a BMTE-sporttelep megújulhatott. A sportcsarnokkal kezdődött, majd folytatódott az atlétikapályával, a műfüves pályákkal, most zajlik a centerpálya lelátóinak felújítása. A munka nem áll meg, a tervekben szerepel reflektoros világítás, fedett lelátó, kosárlabdapályák és több sátorfedésű teniszpálya is. Elkészült a budatétényi Pokorny sportpálya is. Már csak a műszaki átadás van hátra, mert minőségi kifogásaink voltak, de hamarosan kijavítják a hibákat. A kispályát már birtokba vették a gyerekek, de januártól már a nagy pályán is lehet focizni. Ezen kívül a mindennapos testneveléshez több iskolában sátorral fedjük le a sportudvarokat. A Baross Gábor Általános Iskolában kezdtük, december 15-én folytatjuk az Árpád utcai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolában.
– Advent idején, de az év más szakaszaiban is nagyon fontos a szociális dolgozók tevékenysége. Ez a szféra azonban nagy anyagi nehézségekkel küzd az egész országban. A kerület hogyan tudja segíteni a szociális dolgozók munkáját?
– Budafok-Tétény jelmondatai szerint olyan kisváros vagyunk a nagyvárosban, ahol mindenki fontos. Ennek szellemében tevékenykedünk. A szociális ágazatban sajnos jelenleg tényleg arcpirítóan alacsony jövedelmek vannak. De beszélhetünk a bölcsődei dolgozókról is, akik szintén nehéz helyzetben vannak. Ezt már kormányzati szinten is felismerték, emelik a minimálbért, és lesznek az ágazatban bérfejlesztések is. Mi azonban úgy döntöttünk, hogy amíg ez végigfut az állami rendszeren, az előirányzott állami fizetésemelést megelőlegezzük, kifizetjük a szociális dolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy havi harmincezer forintos egyedi munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést kapnak az önkormányzattól, amíg az állam is emeli a fizetésüket.
– Nemcsak itthon, hanem a határon túl is segítünk a rászorulókon. Közvetve a kárpátaljai Mezőkaszonyt is sújtja a háború, ezért az óvodások étkezését támogatja a kerület.
– Sokszor szoktam idézni Szabó Dezső szavait, aki azt mondta: minden magyar felelős minden magyarért. Mi már azelőtt választottunk magunknak kárpátaljai testvértelepülést, hogy ezt a miniszterelnök javasolta volna az önkormányzatoknak. Mezőkaszony idén lett formálisan is Budafok-Tétény testvértelepülése, ahol az óvodások ellátását, étkeztetését támogatjuk, de rengeteg más adomány is eljutott Kárpátaljára tőlünk, részben az Ökumenikus Segélyszervezet, részben a Református Szeretetszolgálat közvetítésével. A terveink között szerepel, hogy Mezőkaszonyban is támogassuk egy tornaterem felépítését, mert ilyen nincs az egész térségben.
– Térjünk át a családra: milyen érzés nagypapának lenni?
– A világ egyik legjobb érzése. Tudomásom szerint Dóri lányom a második olyan anyuka, aki maga is csecsemőúszó volt kisbabaként, és nemrég megszületett kislánya is az lesz. Közhely, de igaz, hogy ennél szebb karácsonyi ajándékot nem kaphatott volna a család. Hanga unokám egészséges, szép jövevény, nagyon remélem, hogy ő is legalább olyan boldog lesz majd az életben, mint amilyen boldogok mi vagyunk most az ő érkezése miatt.
– Hogyan telik az idei karácsony a családjával?
– Az ünnep nálunk elég nagyszabású, hiszen sok gyermekünk van, és részben már nekik is vannak családjaik. Több helyszínen zajlik az ünneplés, ezt később megpróbáljuk karácsony és szilveszter között kipihenni. Nekem is vannak feladataim, sütök és főzök. Én készítek el például minden évben ilyenkor egy különleges desszertet a családnak, a crème brûlée-t.
– Mit kíván a kerületieknek az új évre?
– A legnagyobb vágyam, hogy tartani tudjuk ezt a tempót, amivel jelenleg haladunk előre. Úgy érzem magam, mint egy gőzmozdonyon. Rengeteg energiát, időt és fáradságot igényelt, amíg felfűtöttük a kazánt, amíg helyrehoztuk a sínt, amin haladni kell, amíg a rendszer mozgásba lendült. Remélem, meglesz minden, hogy továbbra is lendületben maradjunk. Ha ebben az ütemben tudunk haladni, fejlődni tovább, akkor Budafok-Tétény az egyik legjobb hely lesz az országban. Továbbra is célunk, hogy megvalósulhasson a Kárpát-medencei Borközpont és Budapest bornegyede lehessünk, amit nem csak felkeresni érdemes, hanem ahol jó élni is!
(Haraszti Gyula)
