Nyugalom, békesség, tisztesség

– Rég nem látott havazással és zord hideggel kezdődött ez az év. Az idősebbeknek rögtön beugrott 1987 januárja, amikor akkora hó esett, hogy napokig még a lakosság ellátása is gondot okozott. Most is voltak problémák, főleg a hókotrással és a szemétszállítással. Mik a feladatai ilyenkor a fővárosnak és az önkormányzatnak? Hogyan sikerült ezeket teljesíteni?

– Jól emlékszem én is az 1987-es évkezdetre, a fiam, legidősebb gyermekem három-négy hónapos volt akkor, úgyhogy számunkra is izgalmasak voltak azok a napok, és valóban észnél kellett lenni az ellátás akadozása miatt. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) és egy fővárosi közgyűlési rendelet (48/1994) szigorúan meghatározza, hogy ilyenkor kinek mi a feladata, de az emberek először mindig a helyhatósághoz fordulnak, ha problémájuk van, hiszen mi egyfajta „front office” vagyunk, először találkozunk közvetlenül velük. Ennek megfelelően feladatunk a tájékoztatás, illetve hogy megpróbáljunk segíteni. Ugyanakkor Budapest egész területén a burkolt közutak és a járdák síkosságmentesítése a fővárosi önkormányzat vagy az ingatlantulajdonos feladata. Csak azokon a kivételes területeken más a helyzet, ahol valamiért el kell térni ettől az általános szabálytól. A lakótelepeken például a kerületi önkormányzat feladata a hó eltakarítása és a síkosságmentesítés azokon a területeken, járdahálózatokon, amelyek nem közvetlenül egy-egy házhoz, ingatlanhoz kapcsolódnak. Ugyanez a helyzet bizonyos lépcsők estében, melyek esetleg a kerület tulajdonában vannak. Szerződésünk van a MÁV-val is, hogy a vasútállomásokhoz vezető járdák megfelelően, balesetmentesen megközelíthetők legyenek.

– Készültek külön az ilyen rendkívüli időjárási helyzetekre is?
– Tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen helyzetben a főváros számára sem megoldható minden probléma azonnal, idő kell a lekövetéshez. Azért van multifunkcionális járdatakarító gépünk, amelynek van tolólapja is a hó eltakarításához, hogy minél gyorsabban tudjunk reagálni, ezzel segítve az illetékesek munkáját. A városgondnoki feladatot ellátó BTVR Kft. munkatársai is lapátot ragadtak, még az irodai dolgozók is. Köszönöm nekik is. Évtizedek óta mindig leszerződünk a kiegészítő közúti hókotrási feladatokra egy vállalkozóval, amit az utóbbi években nem kellett igénybe vennünk, de most nagyon jól jött. S az alapvetően parkfenntartási feladatokat ellátó alvállalkozóik is kivették a részüket a síkosságmentesítésből. Ezzel is besegítettünk a fővárosi feladatok ellátásába.

– Sok helyen azonban a mellékutakig egyáltalán nem jutottak el a főváros hókotrói, volt, ahol még a szemétszállítás is elmaradt emiatt.
– Ez sajnos így van, ez a saját farkába harapó kígyó tipikus esete. A szemétszállításért ugyanis a MOHU felelős, amely ötven százalékban Mol-tulajdon, ötven százalékban fővárosi, és a vezetője ugyanaz a Mártha Imre, mint a Budapest Közművek Zrt.-nek. Ennek az utóbbi cégnek kellett volna a havat eltakarítania. A két társaság pedig egymásra próbálta hárítani a felelősséget, ami eléggé tragikomikus helyzet volt. Ráadásul a hónak még híre-hamva sem volt december végén, de ekkor sem szállították el a szemetet számos utcából. Még most is vannak olyan utcák, ahol karácsony óta nem járt szemetesautó. Németh Zoltán alpolgármester levélben kért tájékoztatást a MOHU-tól, de egyelőre csak telefonon kapott ígéretet arra, hogy a lakosok a kuka mellé helyezhetik szemeteszsákban a felhalmozódott hulladékot, és később azt is el fogják majd szállítani.

– Nemcsak a havazás, hanem az extrém hideg is problémát okozott az év elején. A fűtésköltségek enyhítésében hogyan tudnak segíteni?
– A kormány bejelentette, hogy a rendkívüli hideg miatt az intézmények ingyen biztosítanak tűzifát a rászorulóknak, és ez nálunk is igaz. Az igényeket a Család- és Gyermekjóléti Központunknál lehet bejelenteni, amely a Szociális Szolgálat 22.-vel karöltve folyamatosan monitorozza a kerületi szociális helyzetet, illetve figyeli, hogy például az idős emberek vagy fogyatékkal élők ne maradjanak egyedül, fűtés nélkül. Az igénylő rászorulóknak nemcsak kiszállítják a tűzifát, hanem be is fűtenek, ha kell. Több tíz tonna fát már ki is szállítottunk, s folytatjuk ezt a munkát, ha szükség van rá. Ezt jól kiegészíti a rezsistop, amit a kormány nemrég bejelentett, biztosítva, hogy a fogyasztóknak ne legyenek súlyos többletköltségeik a fűtésszámlákon. Ettől függetlenül a szociális hálózatunkon keresztül sok segítséget nyújtunk egyéb szükségletekben, például élelmiszerekkel, ruházattal is a rászorulóknak.

– A hideg tél mellett az emberek jelentős részét az is foglalkoztatja, hogy választás lesz idén. Ön szerint mi a választás tétje, és mennyire befolyásolja ez a közhangulatot?
– Egyelőre önkormányzati szempontból közelítek a kérdéshez, a legutóbbi képviselő-testületi ülésen megszavaztuk a tagokat a választási bizottságokba, akik 37 kerületi szavazókörben fognak dolgozni 260-an. Ehhez jönnek még a pártok által delegáltak, nagyjából ugyanennyien. Munkájukhoz biztosítanunk kell a technikai feltételeket is. A kampány eközben folyamatosan zajlik, sajnos minden eddiginél durvább hangnemben. Mindenkinek azt javaslom, hogy higgadjunk le, ne engedjük, hogy a pártpolitika a barátságainkat vagy a családi békét tönkretegye. A választás tétje számomra az, hogy Budafok-Tétény továbbra is jól működjön. Senki se kerüljön hátrányba a lakóhelye, a származása, identitása alapján. A pártok között a vita mindig arról szól, hogy ezt milyen úton akarják megvalósítani, de a hétköznapi emberek számára nem az út, hanem az eredmény a lényeg. Ha a kampányban a politikai pártok egymást mocskolják, akkor ezeket a célokat veszik semmibe. Nálam a helyi politika szintjén ezért is alapszabály, hogy ez a mocskolódás ne forduljon elő.

– A kampányban biztosan központi téma lesz az is, hogyan lehet javítani a kerületi közlekedést, hiszen ez az itt élők legnagyobb problémája. Van előrelépés ebben?
– Tarlós István előző főpolgármester mindig a főváros egészében gondolkodott, így sikerült sok, az egész várost érintő problémát megoldania, például így jutott el Budapest a teljes szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig. A közlekedés megoldása, a közlekedési hálózat teljes kiépítése, korszerűsítése azonban még előttünk áll, és ebbe – ahogy általában mindenbe – beletört a bicskája a mostani városvezetésnek. Karácsony Gergelyék mindig arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük, mert „a kormány kivéreztette” a fővárost. Ilyenkor én is mindig elmondom, hogy a fővárost érintő „elvonások” a kerületeket ugyanúgy érintik, ennek ellenére gyakorlatilag minden kerület sokkal több problémát tud megoldani. Sokkal hatékonyabban dolgozunk, gyakran a főváros helyett. Eközben a fővárosban, például a szomszédos Újbudán is komoly ingatlanfejlesztések vannak, szinte napról napra nőnek ki a földből az újabb lakóparkok és modern lakótelepek. Akik ezekbe az épületekbe költöznek, mind a mi mobilitásunkat fogják gátolni. A közúti kapcsolatok áteresztő képességét csökkenteni akarják (2x1 sávos Budafoki út!), pedig most is akadozik. Kicsi a villamosok kapacitása, és a vasút sem igazi elővárosi rendszerben működik. Az utóbbi esetében van lehetőség az előrelépésre, hiszen a déli összekötő vasúti Duna-híd bővítésével sűrűbben fognak elhaladni mellettünk a vonatok. Az Újpest–Újbuda fonódó villamossal, aminek a végállomása a Városház téren lenne, már nehezebb a helyzet. Tavaly Szepesfalvy Anna fővárosi képviselőnk beadott a Fővárosi Közgyűlésnek egy módosító javaslatot arról, hogy a hálózat utolsó négy megállópárját, amelyek a kerületünket érintik, valósítsák meg, vagy legalább kezdjék el a tervezést. Ezt meg is szavazták a fővárosi képviselők, mégsem történik semmi.

– A nyolcból azonban egy megálló helyzete igen kritikus, a Káldor Adolf Szakrendelőnél, ahol gyakorlatilag a sínek mellé kell leszállni az utasoknak.
– Ez valóban tarthatatlan. 1899. szeptember 1-jén indult el Budafokon a HÉV-közlekedés, valószínűleg az elmúlt 127 évben nem változott semmi a megállóban. Mi két éve felajánlottuk a fővárosnak, hogy akár saját forrásból is megcsináljuk ezt a megállót. Nemcsak járdaszigetet, hanem világítást, gyalogátkelőhelyet, utasvárót, közlekedési lámpát, korlátot, taktilis burkolatot, egyebeket is kell építeni. A fővárosi közlekedésnek egy kézben kell lennie, mivel egy cég üzemelteti. Szükségünk van egy olyan tervre, ami illeszkedik ebbe a rendszerbe. Egyelőre odáig sem sikerült eljutnunk, hogy ennek a tervnek az anyagi fedezetéről döntsön a főváros. Sajnos még ezt sem sikerült elérni. Ennyire érdekli a főváros jelenlegi vezetését, hogy mi van a körúton kívül. Hasonló a helyzet a Balatoni útnál, a Kenderike utcánál, Erdődűlőn, ahol egy biztonságos autókihajtást és gyalogos átkelést lehetővé tevő kereszteződést valósítanánk meg a főváros helyett. A környéken élők közlekedése ellehetetlenül ezen a területen. Gyakorlatilag nem tudnak kihajtani a főútra, vagy gyalogosan átkelni rajta. Ezeket a fejlesztéseket nem azért vállalnánk át, mert nem tudunk mit kezdeni a pénzünkkel, hanem azért, mert nem csinálja meg a fővárosi önkormányzat, amelynek ez lenne a dolga. Másfél évvel ezelőtt összesítettük, hogy mennyibe került azoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a főváros helyett kellett megoldanunk. Akkor másfél milliárd forintra rúgott ez az összeg. Ha az előttünk álló döntések alapján továbbra is meg kell csinálnunk azt, amit nekik kellene elvégezni, ez a költség további 2,4 milliárddal nőne.

– Ha már a kerületre jutó forrásoknál tartunk, a képviselő-testület legutóbbi ülésén döntöttek a forrásmegosztásról, vagyis arról, mennyit ad vissza a főváros a kerületnek az iparűzési adóból befolyó bevételekből. Ez alapján már lehet látni, hogy mire juthat pénz idén és mire nem?
– A forrásmegosztás idei mértéke nem igazságos sajnos, de ez csak egy része a bevételeinknek. A belső kerületeknek sokkal több az iparűzési adóból származó bevétele, pedig a kiadási oldalon a külső kerületekben is rengeteg feladat szerepel. A főváros minden zöldterületét nálunk akarják ugyanakkor megtartani, nem engedik belterületbe vonni és hasznosítani. Ezzel küzdenek például az Óhegyen lakók, akik papíron mezőgazdasági besorolású, zöldterületen élnek, és a főváros ezt meg akarja őrizni. Azt mondják, ez Budapest tüdeje, miközben ott már rég ház áll, és „Jóska bácsi grillsütője” működik. A miniszterelnök az önkormányzatok fórumán utalt is arra, hogy az önkormányzati törvényt meg kell változtatni, hogy változtassanak az önkormányzatok helyzetén. De visszatérve az alapkérdésre, az önkormányzat helyzete nagyjából olyan, mint általában az embereké mostanában, alapvető érzésünk a bizonytalanság. Nem az a gond, hogy most mennyi pénzből tudunk gazdálkodni, hanem az, hogy nem tudjuk, merre haladunk. Nem tudjuk, hogy tartalékokat kell-e képeznünk, vagy dinamikusan fejleszthetünk-e vállalkozásokat, esetleg a szolgáltatásokat kell-e bővíteni, vagy az infrastruktúrát erősíteni. Stratégiai döntéseket kell hoznunk, de sok a bizonytalansági tényező. A háztartásoknál ugyanezek a gondok kerülhetnek elő: felújítanák például a lakást, de nem tudják, hogy szabad-e, hiszen lehet, hogy jövőre eldurvul a háborús helyzet, és óriási adók lesznek, mert Ukrajnának kellenek a források, vagy megszűnik a rezsicsökkentés. A kerületnek is lesz egy konszolidált, tervezhető költségvetése, de nem tudjuk, április 12. után mire kell készülnünk. Ez persze nem csak a választás eredményétől függ, hiszen a külső tényezők is nagymértékben befolyásolják a helyzetünket. Hamarosan már erről is többet fogunk tudni mondani, komoly szakemberek dolgoznak azon, hogy biztonságos költségvetése legyen Budafok-Téténynek.

– A kerületi oktatás helyzete is sokszor célkeresztbe került az elmúlt évben a képviselő-testületben. Azt a kezdeményezését azonban, hogy összesen százmillió forintot kaphassanak a kerületi iskolák kisebb-nagyobb fejlesztésekre az önkormányzattól, mindenki támogatta. Megmaradhat ez a program idén is?
– Erre törekszünk. Ha megmaradnak ehhez a jelenlegi feltételek, akkor igen. Nagyon hálásak ezért ugyanis az iskolák, mert attól függetlenül is gondolunk rájuk, hogy a fenntartásuk nem hozzánk tartozik. A jelenlegi gyakorlat alapján az iskolák fejkvóta szerint részesülnek ebből a százmillióból, és a tanárok, a gyerekek, a szülők együtt döntik el, hogy mire fordítják a nekik járó összeget. Nem olyan nagy ez az összeg sajnos, hogy nagyívű felújításokat lehessen belőle elvégezni, de nagyon jól jönnek az intézményeknek azok a dolgok, amiket a segítségével megvalósítanak, a festésektől kezdve a tornatermi korszerűsítésen át akár a közös kirándulások finanszírozásáig. Ezért is mindent elkövetünk, hogy ez a támogatás megmaradjon.

– Központi téma volt a tavalyi évben a gyermekétkeztetés helyzete is. Sokan elégedetlenek a menza minőségével. Sikerül ezen javítani?
– Olyan menza nincs az országban, amellyel minden gyermek elégedett lenne, de természetesen a minőségen lehet és kell is javítani. Fontos, hogy a gyermekeknek kínált étellel szemben ne legyen minőségi kifogás azért, mert rossz minőségű alapanyagból készült. Legyen ehető, egészséges, és legyen elegendő a mennyiség is. A kerületi önkormányzat több mint másfél milliárd forintot költ a gyermekétkeztetésre, hiszen a szülők kizárólag a nyersanyag negyven-hatvan százalékát fizetik ki a teljes költségből. A családok mintegy negyven százaléka részesül ötven- vagy százszázalékos kedvezményben, vagyis vannak, akik egyáltalán nem fizetnek a gyermekétkeztetésért. Ki kell elégítenünk azt a teljesen jogos igényt, hogy javítsunk a minőségen. Ezért elindítjuk a menüválasztásos rendszert. A diákok két menüsorból választhatnak. Első lépésben ezt az Árpád utcai iskolában vezetjük be márciustól. Itt korábban már volt próbaüzem, és kialakítottuk a szükséges műszaki feltételeket. Jók a tapasztalataink. A szolgáltatóval sikerült megállapodni arról is, hogy ezt díjváltoztatás nélkül vállalja. A következő lépés az lesz, hogy szeptemberre a kerületi iskolák felében megteremtsük ennek a rendszernek a feltételeit. Ehhez több műszaki elvárásnak is meg kell felelni, például kétszer annyi melegítő eszközre és kártyás leolvasó rendszerekre is szükség lesz, de sok helyen az étkezőt is bővíteni kell, mert a gyerekeknek több időt kell adni az étkezéshez. Ez a beruházás sok előkészítő munkát és forrást igényel. A nyári szünetre tervezzük a megvalósítást. További célunk, hogy eljussunk az úgynevezett szabadszedéses szolgáltatásig, ahol a gyerekek maguk szedik az ételt a tányérjukra. Abból és annyit, amennyit el akarnak fogyasztani.

– Tervezik-e a kerületi fenntartású intézmények, óvodák, bölcsődék fejlesztését?
– A kerületi óvodák, bölcsődék karbantartása és kisebb felújításai folyamatosak, de lesz egy nagyobb korszerűsítésünk is az idén. Készülünk a Leányka utcai óvoda és bölcsőde átfogó felújítására, hogy több másik intézményünkhöz hasonlóan itt is huszonegyedik századi körülmények legyenek.

– Országos sikernek tekinthető a kerületi Részvételi Költségvetés rendszere. Milyen fejlesztések valósulhatnak meg idén ebből a forrásból?
– Nem túlzás azt mondani, hogy a Részvételi Költségvetés működése sikeres. Ebben nagy szerepe volt Sebes Gábor egykori önkormányzati képviselőnek, Szepesfalvy Anna volt alpolgármesternek, fővárosi képviselőnek és Németh Zoltán alpolgármesternek. Sebes Gábor hozta a jó példát Portugáliából, Szepesfalvy Anna indította el a folyamatot, és évről évre fejlesztette azt a pályázati rendszert, ami ma az egyik legjobban működő pályázati rendszer Magyarországon. Jelenleg Németh Zoltán alpolgármester működteti és fejleszti nagyon precízen a Részvételi Költségvetést. Messze földről járnak hozzánk tanulmányozni ezt a programot. Ennek az a lényege, hogy éves szinten 300 millió forint elköltéséről a kerületi lakosság dönt, mindenki tehet javaslatokat, benyújthat ötleteket, majd mindenki szavazhat is ezekről. Számos kiváló projekt valósult meg eddig a Részvételi Költségvetés révén, építettünk gyalogátkelőhelyeket, szabadidőparkot, játszótereket, és nagyon népszerűek az állatvédelmi programok. 2026-ban kiemelkedő fejlesztés lesz a rózsavölgyi Bonn park futóköre, amiről nemrég írtam alá a kivitelezési szerződést.

– Megvalósulhat egy beruházás állami, pályázati forrásból is, amit úgy ismerünk, hogy budafoki zöldfolyosó. Mit kell tudni erről?
– Az Egészséges Utcák Pályázaton nyertünk forrást erre a projektre. Nagyon szeretem ezt a pályázatot, ahogyan a korábbi Egészséges Budapest Pályázatot is, mert a kerület javaslatára a főváros és a kormányzat együtt dönt a fejlesztési forrásokról. Az előző pályázat révén a szakorvosi rendelő felújítására és egy CT-állomásra kaptunk pénzt. Most közel 2 milliárd forintot nyertünk az úgynevezett zöldfolyosóra. A Polgármesteri Hivatal melletti egykori polgármesteri villa, a Fáber-villa épületétől kezdve a szakorvosi rendelőig több mint tízezer négyzetméternyi terület fog megújulni, jelentősen növekedni fognak a zöldfelületek, például két esőkerttel, valamint gyalogos- és kerékpárosbarát lesz a közlekedés. A beruházás további tartalmát társadalmi egyeztetésre bocsátottuk, március elsejéig lehet javaslatot tenni, hogy mi legyen, ami megvalósul ennek a fejlesztésnek a részeként. A kerület is hozzájárul a projekthez, nagyjából ötszázmillió forintból újítjuk fel a már említett Fáber-villát, amit megvásárolt az önkormányzat. Közegészségügyi funkciót és közösségi teret tervezünk ide.

– Mit kíván a kerületieknek a 2026-os évre?
– Azt szeretném, ha mindenki biztonságban, nyugalomban és mindenekelőtt békében élhetné le ezt az évet is. Gondolok itt a belső feszültségekre is, de még inkább a határainkon túli konfliktusokra. Azt kívánom, hogy legyen nyugalom, békesség, és tartsuk tiszteletben egymást!

Haraszti Gyula